A megbeszélés után Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője és Gusztos Péter, az SZDSZ képviselőcsoportjának helyettes vezetője közölte: szükségesnek tartják egy független intézmény létrehozását, amely tájékoztatja a parlamentet és a közvéleményt a költségvetési tervszámokról és azok végrehajtásáról.

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az ellenzéki párt szerint az a legfontosabb, hogy az új intézmény független és olcsó legyen, valamint, hogy egyeztessék össze működését az Állami Számvevőszékével.

Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője úgy vélte: akkor van igazán értelme a testület létrehozásának, ha annak vétójoga van.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője közölte: nem támogatja egy új hivatal létrehozását, mert szerinte a jelenlegi törvények alkalmazása és betartása, illetve az Állami Számvevőszék megerősítése is elegendő lenne.

Fideszes kezdeményezés

Az ellenzéki pártok támogatták, a kormánypártok azonban nem tartották elfogadhatónak a választási költségek csökkentéséről szóló fideszes javaslatokat a témában rendezett ötpárti egyeztetésen.

A Fidesz operatív igazgatója a megbeszélés után hangsúlyozta: elképzeléseikkel választásonként legalább 1 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Nyitrai Zsolt az InfoRádióban emlékeztetett arra: egyebek mellett azt javasolják, hogy ésszerűsítsék a választási informatika kiadásait, töröljék el a borítékot a választásokon, és tegyék ingyenessé a közérdekű hirdetményeket.

Az MSZP szerint az ellenzéki párt által javasolt változtatásokkal legfeljebb néhány millió forintot lehetne megtakarítani.A Szonda Ipsos felmérése szerint augusztusban 4 százalékponttal nőtt az MSZP, és 3-mal a Fidesz támogatottsága.

A cég véleménykutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: az ellenzéki pártot a megkérdezettek 34 százaléka, az MSZP-t 20 százaléka támogatta.

Závecz Tibor hozzátette: a biztos pártválasztók körében hónapok óta változatlanok az erőviszonyok, a Fidesznek 59 százalékos, az MSZP-nek 31 százalékos támogatottsága van.

A közvélemény-kutató augusztus 15-e és 23-a között, 1.500 ember megkérdezésével végezte a felmérést.

A BKV egyelőre nem hirdet

Szerdán folytatódik az egyeztetés a BKV és a szakszervezetek között a bérfejlesztésről és a szeptember 4-én kilátásba helyezett sztrájk idején nyújtandó elégséges szolgáltatásokról.

A BKV menedzsmentje továbbra is havonta 15 ezer forint emelést ajánl a dolgozóknak, a szakszervezetek viszont ezen felül további 6 százalékos bérfejlesztésre tartanak igényt.

A közlekedési cég közölte: a bírósági döntésig nem jelentet meg újabb álláshirdetést új buszvezetők részére, miután a szakszervezetek kifogást nyújtottak be az ügyben, mert álláspontjuk szerint az ilyen munkaerő-toborzás jogsértő.

Nemes Gábor, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke azt mondta: a BKV-nak szerintük az eddig jelentkezett 158 ember felvételét és oktatását is fel kell függesztenie.

Regőczy Miklós, a közlekedési vállalat kommunikációs igazgatója közölte: ha még pénteken is valós lesz a sztrájkfenyegetés, akkor haladéktalanul megkezdik az új munkatársak felvételét és képzését.

Változik a nyugdíjszámítás

Januártól változnak a nyugdíjszámítás szabályai, így azok, akik jövőre mennek nyugdíjba, alacsonyabb összeget kapnak, mintha a most hatályos törvény alapján állapítanák meg ellátásukat.

Hidasi László, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szakigazgatási főosztály vezetője azt mondta: a csökkenés mértéke 5-15 százalék közötti lehet.

Budai Bernadett kormányszóvivő azt mondta: a változtatás célja, hogy az emberek minél több évet töltsenek el aktív munkával.Görögországban Évia szigetén segít az erdőtüzek oltásában a magyar tűzoltóegység.

Az ország második legnagyobb szigetén 300 embernek kellett elhagynia otthonát, mert a lángok elérték egy falu határait.

Cziva Oszkár ezredes, a 18 tűzoltóból és egy orvosból álló magyar csoport vezetője korábban az InfoRádióban arról számolt be, hogy a tervek szerint egy hétig segítenek majd görög kollégáiknak, de ha szükséges, tovább maradnak.

Az erdőtüzeknek már több mint 60 halálos áldozata van Görögországban. Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök rendkívüli állapotot hirdetett ki az országban, és segítséget kért az Európai Bizottságtól.

Elnök lett Gül

Törökországban megválasztotta az ország elnökévé Abdullah Gül külügyminisztert a parlament.

A tekintélyes diplomatának számító külügyminiszter, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Ankara megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, iszlamista múltja miatt megosztja a török társadalmat.