A magyar jogszabályok nem határozzák meg a sztrájktörés fogalmát, de a munkabeszüntetés esetére általános magatartási szabályokat írnak elő mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára: együttműködési kötelezettséget, a munkáltató számára pedig azt, hogy nem hozhat olyan intézkedést, amellyel megakadályozná, hogy valaki a sztrájkban részt vegyen - mondta az InfoRádió által megkérdezett munkajogász.

Ivány Judit úgy véli: előfordulhat, hogy egy bíróság ilyen jogszerűtlen magatartásnak értékelné azt, ha egy munkáltató külső erőket kifejezetten csak a sztrájk idejére, amiatt alkalmazna, ezzel olyan helyzetbe hozná a sztájkolni készülő munkatársait, amelyben megfélemlítve érzik magukat, ez pedig megakadályozná a munkabeszüntetést.

Az ELTE adjunktusa közölte: a sztrájkolni készülők a BKV toborzóakciója miatt fordulhatnak bírósághoz, illetve - a bejelentéstől számított öt munkanapon belül - kifogást nyújthatnak be a munkáltatóhoz az intézkedéssel szemben, ez pedig megakadályozhatja annak végrehajtását a bíróság jogerős döntésééig, vagy addig, amíg a felek a vitás kérdésről meg nem állapodnak.

Ebben az esetben nem alkalmazhat sztrájktörőket a BKV, mivel a munkaügyi ellenőrzési törvény is szankcionálja, ha a munkáltató a kifogás benyújtásakor nem függeszti fel az intézkedés végrehajtását - tette hozzá Iványi Judit.