Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Nem fenyeget környezeti katasztrófa Csepelen

A legújabb vizsgálatok szerint nincs szükség azonnali beavatkozásra a volt Csepel Művek területén található galvániszap miatt - közölte a Környezetvédelmi Minisztérium.

A tárca környezetgazdasági szakállamtitkára elmondta: a szennyezőanyag 2004-es felfedezése óta folyamatosan, 2-3 havonta végeznek vizsgálatokat.

Dióssy László hangsúlyozta: február 19-én a civil szervezetek megnyugtatására újabb mintákat vettek, és azok vizsgálata alapján sincs katasztrófa- vagy életveszély.

2004-ben a Fríz Kft. szállított illegálisan mintegy 1.200 tonna galvániszapot a Diamond Kft.-től bérelt területre.

A hatóság kötelezte az anyag elszállítására és ártalmatlanítására a céget, amely ellen jelenleg felszámolási eljárás zajlik.

Büntetőfeljelentés Illés Zoltán ellen

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség február 13-án jelentette be, hogy büntetőfeljenetést tett köveszéllyel fenyegetés miatt Illés Zoltán fideszes politikus ellen.

Illés Zoltán egy nappal korábban azt mondta: a mintegy 1.200 tonna galvániszap miatt katasztrófaveszély van Csepelen, és az anyag Dunába szivárgása a helyi ivóvízbázis mellett veszélyezteti az ország más településeit, valamint Szerbiát, Romániát és Bulgáriát is.

A politikus állítása szerint a nehézfémeket tartalmazó iszap rákos megbetegedéseket és genetikai elváltozást okozhat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×