Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ilyenek a fővárosi luxusingatlanok

Hogyan képzel el egy luxusingatlant? Uszoda, szauna van benne? Netán fitneszterem? Ki kell ábrándítanunk. Budapesten azt kell megfizetni, hogy a szomszédban nem tartanak háziállatokat, vagy a házunk a világörökség része.

Jelenleg csaknem 900 ezer forint a luxus kategóriájú ingatlanok négyzetméterára a fővárosban - mondta el az InfoRádióban Mozsár István, egy luxusingatlanok közvetítésével foglalkozó nemzetközi hálózat magyarországi irodájának vezetője.

A legfontosabb szempont a lakás elhelyezkedése. Bár sokan sorolják lakásukat a luxuskategóriába - főleg, akik el akarják azt adni - az ide tartozó ingatlanok 80 százaléka ma nem forgalomképes.

Ennek oka az, hogy hiába építettek a lakásba drága burkolatot vagy kiemelkedő minőségű szanitereket, ha a szomszédban malacokat tenyésztenek. Ilyenkor nem lehet luxusingatlanként eladni a házat vagy a lakást.

A második legfontosabb szempont az épület kialakítása és stílusa. Ebben azonban jelentős elmaradásban vannak a magyarországi épületek.

A luxusingatlanokkal foglalkozó honlapok ugyanis igen ritkán kínálnak olyan lakásokat, amelyekhez például úszómedence tartozna.

Mozsár István szerint a hazai árak még mindig elmaradnak a nemzetközi átlagtól, és nem csak a bécsitől, de a prágaitól is.

A vevők csak néhány igen különleges helyszínért hajlandók csak mélyen a pénztárcájukba nyúlni. Ilyen például az Andrássy út, amely a világörökség része.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×