A védett területek nagysága ugyan nem csökken, de a 2002-ben az Õrségi Tájvédelmi Körzetből létrehozott nemzeti park függetlensége megszűnik.

Az igazgatóság munkáját a Balaton-felvidéki és a Fertő-Hansági Nemzeti Park veszi át, az alkalmazottak valószínűleg tovább dolgozhatnak.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hatékonyabb működést és több milliós megtakarítást vár a lépéstől.

A tárca szóvivője, R. Bakonyi Ágnes szerint a döntés előtt megvizsgálták a várható következményeket, és arra jutottak, hogy az átszervezés nem ront a természetmegőrzés színvonalán, sőt, a tapasztalatok cseréje javíthatja is azt.

Az őrségi területek a Balatoni Nemzeti Parkhoz csatolásával az ökoturizmus fellendülését kívánják elérni.

A Magyar Természetvédők Szövetsége azonban aggódik. Képviselői szerint az utóbbi években történt átszervezések a környezet- és természetvédelem intézményrendszerben, valamint a pénzügyi megszorítások megingatták a nemzeti parkok helyzetét.

Úgy tudják, a megmaradó kilenc park esetében a korábbi száz fős után újabb hasonló mértékű leépítést terveznek, és tovább csökken a költségvetési támogatás összege is.

Álláspontjuk szerint ezek a lépések ellehetetlenítenék a parkokban folyó munkát: a szűkös erőforrások miatt az igazgatóságoknak főleg a gazdálkodásra kell majd összpontosítaniuk.

Az Õrségi Nemzeti Park egyébként uniós pályázati pénzekből is gazdálkodhatott, a területén a többi között erdei iskolát, tanösvényeket létesítettek.

Program indult a Rába folyó holtágainak megőrzése érdekében, valamint a park területén fekvő negyvennégy település kulturális értékeinek felkutatására.