Földváry Boér Elemér a Magyar Rádiónál esett el, Dudás Józsefet az elsők között adta hóhérkézre Kádár János, s Merényi Ernőt szintén kivégezték a megtorlás során - mondta a három, egykor Recsken raboskodó 56-os vértanú emlékművének felavatásakor az államfő.

A forradalom és szabadságharc három mártírjának a emlékoszlopával válik Recsk története teljessé. A táborlakók igazságát a szabadságharcosok vére pecsételte meg - tette hozzá Sólyom László a tábor felszámolásának 53. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A köztársasági elnök emlékeztetett: a tábor 1953-as feloszlatása után az a forradalom következett, amely rádöbbentette a szovjet blokkon kívül élő népeket arra, hogy ez a rendszer elnyomó és bosszúálló hatalom. Megtudhattuk, hogy ennek a rendszernek ugyanaz az arca Szibériában és Magyarországon.

Ugyanakkor a táborról évtizedekig nem tudhattunk, csak az egykori foglyok beszámolóiból. Ugyanis ők őrizték és ápolták önbecsülésüket - fűzte hozzá.

Rájuk és a forradalom nyomán mártírhalált halt társaikra emlékezünk a forradalom után ötven évvel, és egyben elevenen tartjuk a recski büntetőtábor emlékét - fogalmazott az államfő.

Tőkés: a hazugság folytatódik

Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület elnöke felidézte, hogy a megtorlás után a gulyáskommunizmus, vagyis az "összkomfortos börtön" hazugságának időszaka következett, nemzetellenes bűncselekményeket követtek el a diktatúra urai, miközben a szocializmus sikeréről regéltek.

Úgy vélekedett: napjainkban kiderült, hogy a nagy hazugság folytatódik. Az áldozatok választották újra a hazudozókat, azokat, akik ellen korábban fellázadtak.

"1989-ben azt hittük, hogy a nemzeti, történelmi folytonosság áll helyre, de kiderült, hogy csak a hazug kommunizmus folytonossága folytatódott" - fogalmazott a püspök.

A recski táborban 1950 és 1953 között, mintegy 1.300-an raboskodtak. Az intézményt, Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálát követően, a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre szüntette meg.