Nem tervez változást a rendőrség vezetésében az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt, Petrétei József az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt ugyanakkor azt mondta: módosítani kell a rendőrségi törvényt, és változtatásra szorulnak a testület belső normái is. Hangsúlyozta: az emberi jogi szempontok figyelembevételének erősítését szorgalmazza majd, és ha kell, ennek megfelelően kezdeményezi a joganyag átalakítását.

A Határőrségről Petrétei József azt mondta: meg kell vizsgálni, hogyan lehet beépíteni a határőrizeti testületet a rendőri szervezetbe.

A miniszterjelölt prioritásként beszélt az igazságszolgáltatás, a bűnmegelőzés, és a büntetésvégrehajtás hatékonyságának növeléséről. Kijelentette: a ciklus végére a teljes joganyag harmadát áttekintik, különösen az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, tovább fejlesztik a nép ügyvédje intézményét, és megalkotják az új büntető törvénykönyvet, illetve polgári törvénykönyvet.

Az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt kinevezését a kormánypárti tagok szavazatával támogatta az alkotmányügyi bizottság.

Szekeres, a menedzserminiszter

Felelősségteljes kihívásnak tartja Szekeres Imre a honvédelmi miniszteri posztot, és menedzseri feladatként fogja fel a szaktárca vezetését - derült ki a honvédelmi és rendészeti bizottság meghallgatásán. Szekeres Imre elmondta, hogy politikai súlyt kíván adni a honvédelmi minisztériumnak, és modern, korszerű, expedíciós feladatokra is képes haderőt szeretne.

A tárca dolgozóinak számát a leendő miniszter 650-ről 500-ra, a szolgálati gépkocsik számát a jelenlegi 108-ról a felére csökkentené, és a hatékonyabb ingatlangazdálkodás jegyében a jelenleg több épületben működő tárcát egy helyen kívánja elhelyezni.

A testület Szekeres Imre jelölését támogatta, kilenc kormánypárti igen, hét ellenzéki nem szavazattal, Karsai Péter (MDF) tartózkodott.

Göncz Kinga konszenzust szeretne, de tudja, hogy nem lesz mindig így

Nagyon fontos, hogy Magyarország külpolitikájában a lehető legtöbb kérdésben nemzeti konszenzust sikerüljön kialakítani, de lesznek kérdések, amelyekben ez nem elképzelhető - mondta a külügyminszter-jelölt a parlament külügyi bizottsága előtt.

Göncz Kinga prioritásnak tekinti Magyarország európai integrációjának elmélyítését és befejezését, a szomszédságpolitika erősítését, a határon túli magyarokkal való kapcsolatok megújítását.

Az ülésen a testület elnöke, Németh Zsolt, pártja, a Fidesz álláspontját megfogalmazva kijelentette: a külpolitikával korábban soha nem foglalkozó Göncz Kinga kinevezésének üzenete az, hogy a Gyurcsány-kormány számára a külpolitika sem tartalmi értelemben, sem mint szakma nem számít. Hozzátette: a Bem térről "come back, Puja Frigyes" kiáltások hallatszanak.

Ezek után egyáltalán nem meglepő módon a bizottság az ellenzéki képviselők ellenszavazata és egy tartózkodás mellett, a kormánypárti szavazatokkal támogatta Göncz Kinga kinevezését.

Hiller: színesebb és vérdúsabb kultúrpolitika kell

Hiller István szerint új kulturális politikára, új finanszírozási modellre van szükség a következő években, a miniszterjelölt ugyanis úgy látja: az elmúlt másfél évtized magyar kulturális politikája "színtelen és vértelenebb" volt, mint a valóságos magyar kulturális élet.

Hiller István kiemelte, hogy 2010-ig állami forrásból jelentős kulturális létesítmény nem épül ugyan, de célul tűzte ki az "elképesztően lerongyolódott" művelődési házak, közművelődési otthonok, "kistelepülési terek" infrastrukturális megújítását.

A művelődésfinanszírozás jelenlegi rendszerét a miniszterjelölt pazarlónak tartja, ezért megszüntetné a párhuzamosságokat. Példaként említette, hogy a kistelepüléseken külön épületben működik az e-Magyarország pont, a teleház és a művelődési ház, miközben az önkormányzat egyiket sem tudja rendesen fenntartani.

Kiss Péter Hollandiával példálózott

A szociális és munkaügyi miniszterjelölt szerint folyamatosan bővíteni kell a munkaidőalapot, a jelenleg rendelkezésre álló munkaidőalapon pedig több munkavállalónak kellene osztoznia.
Kiss Péter jó példának nevezte erre Hollandiát, ahol a magyarral azonos munkaidőalapot kihasználva 75 százalékos foglalkoztatottságot értek el. Ez körülbelül 20 százalékponttal magasabb, mint Magyarországon.

Kiss Péter szorgalmazta a nem tipikus foglalkoztatás, például a részmunkaidős alkalmazás elterjesztését, és azt, hogy az európai szintű szaktudást egyre inkább európai szintű bérekkel ismerjék el a munkáltatók.

A miniszterjelölt sikernek értékelte, hogy az olcsó munkaerőt foglalkoztató cégek kivonulnak Magyarországról, és helyükbe a magasabb képzettséget igénylők jönnek.

A testület 11 kormánypárti igen szavazattal, nyolc ellenzéki képviselő nemleges szavazata mellett támogatta a jelölt kinevezését.

Gráf József szeretné a politikát távol tartani a mezőgazdaságtól

A jobb- és a baloldali agrár-érdekképviseletekkel is együttműködésre törekszik a kijelölt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki szeretné távol tartani a politikát az agrárgazdaságtól.

Gráf József az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, hogy hatékonyan használják fel a következő években az európai Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásait.

Gráf József hozzátette: az Európai Unió új költségvetési időszakában, 7 év alatt 2.500 milliárd forint forrás áll a magyar mezőgazdaság rendelkezésére.