Egyre nagyobbak napjaink autói, ami bizony komoly kihívásokat jelent a közúti infrastruktúra használatában. Természetesen nemcsak a méretek, hanem a tömegek is folyamatosan nőnek, amit tetéz a SUV-divat, a számtalan kényelmi és biztonsági extra, illetve az új generációs hajtások okozta ballaszt; utóbbi különösen a nehéz akkut cipelő villanyautóknál látványos – írja a magyarnemzet.hu.

Általános érvénnyel egyetlen előírás vonatkozik a személyautók kategóriájára, a 3500 kg-ot meg nem haladó össztömeg (ez az elektromos Mercedes G-osztálynál és társainál önmagában kihívást jelent). Akad azonban egy másik, kevésbé ismert súlyszabály is, de mielőtt erre rátérnénk, ismételjük át a KRESZ 40. paragrafusát: járdán parkolni csak abban az esetben lehet, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, a jármű legfeljebb a járda felét foglalja el, emellett a gyalogosok közlekedésére legalább másfél méter hely marad. Ezekre még viszonylag sok autós emlékszik, mégis gyakoriak a szabálysértések, illetve az ebből fakadó konfliktusok, bírságok.

Szinte mindenki megfeledkezik azonban a KRESZ 40. § (8) bekezdés utolsó kitételéről, miszerint járdán parkolni legfeljebb 1000 kg tengelyterhelésű járművel szabad. Igazság szerint maga a kifejezés szinte teljesen ismeretlen a legtöbb autóvezetőnek, inkább az utánfutót vontatókat érinti, emellett a buszok és különösen a teherautók sofőrjei találkozhatnak vele – a nagyobb járműszerelvényeket számtalan helyen félre is állítják tengelytömeg-ellenőrzésre.

De mi a helyzet a személyautókkal?

Egyáltalán, hogyan kell értelmezni a KRESZ-szabályt? Az egyik logikus olvasat szerint a saját tömeget kettővel (a tengelyek számával) osztva jön ki az előírt szám, eszerint kizárólag a két tonna feletti önsúlyú autókkal lenne tilos járdán parkolni. Ám nem teljesen életszerű, hiszen nem minden autó üres, másrészt a tömegeloszlás sem egyenletes – alapesetben az első tengelyre a motor és váltó miatt nagyobb súly nehezedik. Életszerűbbnek tűnne a gyártó által megadott legnagyobb tengelyterhelési értékből kiindulni, ám azt elvétve hasznájuk ki, ráadásul nem szerepel a magyar forgalmiban, csak az autó bizonyos pontján elhelyezett adattábláról olvasható le.

Így látják a helyzetet a hatóságok

Mivel nehezen értelmezhető az előírás, az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordult segítségért a lap, és a tájékoztatásuk alapján más megközelítésre van szükség: „A feltett kérdésre a szakmailag megalapozott válasz az, hogy a jármű aktuális tengelyterhelése, azaz a parkolás pillanatában lévő, ténylegesen a járda burkolatára nehezedő súly a mérvadó. Ugyanis az 1000 kilogrammos szabály célja a járda burkolatának és az alatta lévő közművek szerkezetének védelme”. Ugyanakkor a rendőrség hangsúlyozta, hogy nincs hatásköre általános jogszabályi útmutatásra, kizárólag egyedi ügyekben, az általa folytatott eljárásokban hozhat jogi döntést.

Ezt reálisan úgy tudnánk elképzelni, hogyha például egy autó egyik kereke alatt beszakad a járda beton aknafedele, szerepet kap a kocsi – és alighanem a benne lévő holmik – tömegéből adódó tengelyterhelés. Pontos intézkedési tapasztalatokról a rendőrség nem tudott beszámolni, és hasonló választ kapott a lap a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságtól is: „Figyelemmel arra, hogy a közterület-felügyelőnek a tengelyterhelés-mérés a helyszínen nem áll módjában, így nem is alkalmazzák a FÖRI járőrei.” Így tehát sok modern (vagy alaposan megpakolt régi) autót, pláne furgont érint ugyan az alig ismert KRESZ-szabály, a bírságolás korántsem tűnik bevett gyakorlatnak – olvasható.