Vlagyimir Putyin orosz elnök diplomatái kemény fenyegetést intéztek a NATO-hoz: szerdán levelet küldtek Brüsszelbe, amelyben azt állították: Moszkva információt kapott arról, hogy a szövetség el akarja szigetelni a földrajzilag különálló baltikumi területétől, a Kalinyingrádi körzettől.

A levél szerint a nyugatiak légi- és tengeri blokádra készülnek, ezért

a területe védelmében Oroszország teljes arzenálját – benne az atomfegyvereket – is kész bevetni.

A fenyegető hangnemű üzenetre Mark Rutte NATO-főtitkár válaszolt, azt közölve, hogy a NATO védelmi szövetség és hogy Oroszországnak „le kell állítania az atomfegyverrel való fenyegetőzést”. „Putyin tudja, hogy soha nem nyerhet”, ha közvetlenül a NATO-val megy szembe – tette hozzá, igyekezve minimalizálni a fenyegető üzenet súlyát.

Ami érdekes, hogy a főtitkár konkrétan nem tagadta az állítólagos blokádról szóló megjegyzéseket.

Moszkvában Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint annyi történt, hogy „a már létező dokumentumok tartalmára emlékeztették a forrófejűeket Európában”.

A Kalinyingrádi körzet – a II. világháború végéig a Németországhoz tartozó Königsberg – a NATO szemében Moszkva előretolt katonai állása. Itt állomásozik az orosz balti flotta és atomtöltet hordozására alkalmas Iszkander rakéták is. Lengyel, balti és általában nyugati oldalról azt a forgatókönyvet vázolják fel, hogy Oroszország épp itt indíthat támadást, hogy összekösse Kalinyingrádot a szövetséges Fehéroroszországgal az úgynevezett Suwalki-korridoron keresztül.

A térképen ez alatt fekszik Lengyelország, felette pedig Litvánia. Egy ilyen manőverrel az oroszok elvágnák a NATO szárazföldi területétől a balti államokat, igaz északról – de már a tengeren keresztül – közel van Finnország és Svédország.

Ezek a NATO-tagállamok tartanak a leginkább a felvázolt, hamis zászlós orosz műveletektől, illetve ellenségesnek tartott lépésektől. Lengyelország fokozta légvédelmi készültségét a légterét megsértő drónok miatt, a dán fegyveres erők pedig zokon vették, hogy egy orosz hadihajó két fénygránátot lőtt ki egy, a Balti-tengeren felette haladó dán katonai helikopter felé.

Az orosz levélre reagálva Mark Rutte NATO-főtitkár hozzátette, hogy „nem veszi komolyan a fenyegetést, de persze válaszolnia kell”. Azt állította: az orosz erők havonta 43 ezer embert veszítenek el az ukrán fronton. Ukrajna sokkal jobban áll, mint tavaly és a szövetségeseknek fent kell tartani a katonai segítséget. A NATO-nak pedig nyugodnak kell maradnia és fokoznia védelmi befektetéseit – mondta.