Infostart.hu
eur:
379.89
usd:
321.99
bux:
131243.05
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Andrej Babis korábbi miniszterelnököt, a cseh ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom vezetőjét (k) ábrázoló kampányplakát Prágában 2025. október 2-án. A parlamenti választásokat október 3-án és 4-én tartják Csehországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Merre fordul Csehország? Nyitnak a szavazóhelyiségek

Péntek délután kezdődik a kétnapos választás a Cseh Köztársaság parlamentjének képviselőházába. A választók 200 képviselőt választanak meg, akik 26 politikai tömörülés jelöltlistáin indulnak. A választási helyiségek péntek 14 órától este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lesznek nyitva.

Az idei választásokon 4473 jelölt indul, közülük 3073 férfi és 1400 nő. A mandátumért a jelenlegi törvényhozók többsége is versenybe száll: a 200 képviselő közül 168-an. Nincs az újraindulók között azonban Markéta Pekarová Adamová, a képviselőház leköszönő elnöke, aki egészségügyi okokra hivatkozva nem méretteti meg magát.

Ez az első választás, amelyen a külföldön élő csehek élhetnek a levélszavazás lehetőségével, amelyet Petr Fiala kormánya vezetett be. A külügyminisztérium szeptember eleji adatai szerint erre több mint 10 ezer cseh regisztrált, ami jóval kevesebb, mint amit a tárca várt.

A választási preferenciák felmérései szerint – amelyeket legutóbb hétfőn lehetett nyilvánosságra hozni – hét politikai csoportosulás kerülhet be a képviselőházba. Az év elejétől, amióta az ügynökségek rendszeresen publikálják az eredményeket, az Andrej Babis vezette ellenzéki ANO mozgalom jelentős előnnyel vezetett a kormányzó SPOLU koalíció előtt. A cseh politológusok nem várják, hogy ez a tendencia az utolsó pillanatban megváltozna.

„Az ANO mozgalom a választási kampányban visszatért a »Jobb lesz« szlogenhez, és kevésbé konfliktusos, pozitívabb hangvételben vezette a kampányt, mint ami korábban rá jellemző volt. Ezzel szemben a SPOLU koalíció erősen polarizáló kampányt folytatott a biztonság témájában” – magyarázta Marcela Konrádová, a prágai Károly Egyetem Társadalomtudományi Karának politikai marketing szakértője. Hozzátette, a kampányban az ANO képviselői arra emlékeztettek, amit Petr Fiala kormányának nem sikerült megvalósítania, és arra, hogy ők mit tudnának jobban csinálni. Ezért

a kampány kevésbé volt konfrontatív, mint a korábbi választások idején.

A szakértő ezt azzal magyarázza, hogy az ANO most ellenzékből indult, ráadásul az is kedvezett nekik, hogy Fiala népszerűtlen kormányfő. „Csehországban egyszerűen nem kedveljük a leköszönő miniszterelnököket. Az egyetlen, akinek kétszer egymás után sikerült olyan választási eredményt elérnie, hogy kormányfő maradhasson, Václav Klaus volt, és az még a kilencvenes években történt” – emlékeztetett.

A SPOLU koalíció a biztonság kérdését hangsúlyozta, és arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék kormányra kerülése keleti irányba fordíthatná Csehországot. Konrádová szerint jól választották meg a témát, mivel a kampányban az érzelmek működnek, és a negatív érzelmek sokkal több választót mozdítanak meg, mint a pozitívak.

Csehországban országos választási listák nincsenek, csak regionálisak, a pártok 13 régióban és Prágában állíthatnak saját jelölteket. A jelöltlistán a választók négy személyt karikázhatnak be, amivel azok a lista élére kerülnek. A választási rendszer arányos, a bejutási küszöb öt százalék. Felmérések szerint a több mint nyolcmillió választásra jogosult szavazó mintegy 66 százaléka járulhat az urnákhoz. A voksolás eredményeit szombat estére ígéri a Cseh Statisztikai Hivatal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×