Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Geoffrey Berman New York déli körzetének ügyésze sajtótájékoztatót tart Jeffrey Epstein amerikai milliárdos letartóztatása ügyében New Yorkban 2019. július 8-án.  A 66 éves Epstein 2019. július 6-án letartóztatták kiskorúak szexuális zaklatása és emberkereskedelem gyanúja miatt New Jerseyben. 2002 és 2005 között New Yorkban és Floridában elkövetett, több tucatnyi kiskorú lány elleni szexuális visszaélés, emberkereskedelem, és pedofília gyanúja miatt a manhattani szövetségi bíróság vádat emelt a milliárdos ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Jason Szenes

Belendült az Epstein-ügy vizsgálata, Bill Clintont is beidézték

Nyolc volt igazságügyminiszter mellett Bill és Hillary Clintont is beidézték az Epstein-ügy kongresszusi vizsgálatában – az amerikai képviselőház republikánus többsége új lendületet adott a pedofíliával és emberkereskedelemmel vádolt milliárdos, valamint befolyásos kapcsolatai feltárásának.

Tovább dagad a Jeffrey Epstein körüli botrány az Egyesült Államokban: a washingtoni kongresszus republikánus vezetésű felügyeleti bizottsága beidézte Bill és Hillary Clintont – a volt elnököt és egykori first ladyt és külügyminisztert – hogy tanúvallomást tegyenek a pedofília miatt elítélt, majd a börtönben holtan talált hírhedt pénzember és a politikai elit közti kapcsolatok ügyében. A volt elnököt október 14-ére, feleségét öt nappal korábbra, október 9-ére rendelték be meghallgatásra.

A bizottság szerint Bill Clinton "saját bevallása szerint" többször is utazott Epstein magángépén 2002 és 2003 között, egyik útján pedig állítólag a lánykereskedelem egy áldozata masszírozta meg – azt állítják, hogy ezt fényképekkel is alátámasztják. Az idézés kiemeli Clinton és Epstein volt élettársa, a jelenleg 20 éves börtönbüntetését töltő Ghislaine Maxwell közti szoros kapcsolatot is: a volt elnök egy 2014-es, szűk körű vacsorán is jelen volt Maxwell társaságában, három évvel azután, hogy a nő neve nyilvánosságra került az emberkereskedelmmel kapcsolatos botrányban.

A volt first ladyt is személyes kapcsolatokkal vádolják: a bizottság szerint a Clinton-család közeli viszonyt ápolt mind Epsteinnel, mind Maxwell-lel. A vádpontok közt az is szerepel, hogy Bill Clinton megpróbálta leállítani egy Vanity Fair-cikk publikálását, amelyben szexuális visszaélések is szóba kerültek volna.

Mindeközben

nyolc volt igazságügyi minisztert is beidéztek,

köztük Merrick Garlandot és William Barrt, a legutóbbi három kormányzat igazságügyi vezetőit.

A minisztérium jelenleg azt mérlegeli, hogy nyilvánosságra hozza-e Ghislaine Maxwell friss kihallgatásának leiratát és hangfelvételét.

Bár sokan Donald Trumpot is összefüggésbe hozták Epsteinnel, a volt elnök tagadja, hogy tudott volna a bűncselekményekről, és állítja: még a botrány kirobbanása előtt megszakította vele a kapcsolatot. Az elnökkel azonban nagy csörtére készül a 90-es éveit taposó Rupert Murdoch médiacézár, a Wall Street Journal gazdája. A lap szerint Trump kétértelmű, szexuális utalásokat tartalmazó rajzot és születésnapi üdvözletet küldött Epsteinnek. Az elnök emiatt beperelte az újságot, amelyet korábban a támogatói közé soroltak.

Ennek ellenére a MAGA-mozgalom számos híve továbbra is az „Epstein-dosszié” nyilvánosságát sürgeti, és az úgynevezett háttérhatalom bizonyítékát látja az ügy állítólagos eltussolásában.

Az Epstein-akták tehát újra a figyelem középpontjába kerültek – és úgy tűnik, a kongresszusi bizottságok a nyári szünetben sem "engedik el" a történetet.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×