Egyelőre az Egyesült Államok jár jobban Donald Trump elnök védővámhadjáratával, amellyel még Washington szoros geopolitikai szövetségeseit is sújtja – derült ki a Financial Times összegzéséből, amely szerint a külföld „meghátrál Trumppal szemben”, holott korábban épp őt gúnyolták, hogy visszakozik – jegyezte meg a gazdasági lap.

Az amerikai pénzügyminisztérium friss adatai szerint a vámbevételek történelmi magasságba, 64 milliárd dollárra emelkedtek a második negyedévben – ami 47 milliárddal több, mint egy évvel korábban.

A Trump által négy hónapja bevezetett intézkedésekkel minden ország esetében minimum 10 százalékos vámot, az acél- és alumíniumtermékekre 50, az autóimportra pedig 25 százalékos terhet róttak ki. A világ egy része eleinte kereskedelmi háborútól tartott, ám a válaszlépések jóval visszafogottabbak a vártnál. Eddig csupán Kína és Kanada vezetett be komolyabb ellenintézkedéseket. A kínai vámbevételek májusban alig 1,9 százalékkal nőttek éves szinten, a kanadai kormány pedig ugyan eleinte 155 milliárd kanadai dollár értékű megtorló vámot jelentett be, de gazdasági nyomás hatására gyorsan visszalépett.

Az Európai Unió közben készen áll egy 72 milliárd euró értékű amerikai importot sújtó válaszcsomagra – ebbe repülőgépek, a bourbon whiskey-k és autók is beletartoznának –, de egyelőre kivár. Az uniós döntéshozók szerint ennek egyik oka az augusztus elsejei határidő, amelyet Trump tűzött ki a tárgyalások lezárására. Egy uniós illetékes úgy fogalmazott, „a vámkérdések hatással vannak az egész amerikai–európai kapcsolatrendszerre, beleértve a biztonsági együttműködést is”.

A nagyvállalatok – köztük az Apple, az Adidas és a Mercedes-Benz – egyre inkább átállnak más beszállítókra, vagy lenyelik a többletköltséget, hogy ne sértsék a fogyasztók árérzékenységét. A jelenlegi amerikai vámtételek a legmagasabbak a harmincas évek óta, de sok ország számára – az amerikai fogyasztói potenciál miatt – nem gyávaság, hanem gazdaságilag ésszerű lépés volt nem ujjat húzni Washingtonnal – írja az FT.

A Capital Economics tanácsadó cég szerint egy átlagosan 24 százalékos vámszintet hozó kereskedelmi háború két év alatt 1,3 százalékkal vetné vissza a globális GDP-t, míg a 10 százalékos szint csak kevesebb, mint a negyedével.

Mexikó, az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere, ugyan nem hátrált meg – de nem is válaszolt hasonló szigorral. Claudia Sheinbaum elnök inkább a tárgyalásos megoldást részesíti előnyben. Hasonlóan visszakozott Kína is: a májusi genfi tárgyalások után 145 százalékról 30 százalékra csökkentette egyes amerikai termékek vámját. A kanadai kormányfő, Mark Carney szintén visszavett a retorikából, és elhalasztotta a digitális szolgáltatásokat érintő különadót.

Az Európai Bizottság viszont arra figyelmeztet: ha Trump valóban 30 százalékos vámot vet ki az uniós exportra, azzal „szinte ellehetetleníti a transzatlanti kereskedelmet” – ezt jelentette ki Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos.