A világ az utóbbi hetekben a sokkoló amerikai védővámokra adott választ kereste, Ukrajnában pedig újra fájdalmas polgári áldozatokat szedtek a „részleges tűzszünet” ellenére folytatódó orosz légicsapások (Krivij Rihben és virágvasárnap Szumiban, amit ezúttal még orosz haditudósítók is elismertek). Közben az ukránok drónokkal támadták az orosz Belgorod és Rosztov régiót és minden erejükkel igyekeztek megtartani a kurszki régió egy kis területét, ahonnan az orosz média a behatolás idején elkövetett atrocitásokról cikkezett.
A nagy kérdés: véget vetnek-e a tragédiák a Washington és Moszkva közötti olvadásnak?
Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff egy nappal a Szumi elleni ballisztikus rakétatámadás előtt Szentpéterváron parolázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és tárgyalt vele órákon át. Trump pedig úgy fogalmazott a béke lehetőségéről, hogy „meglátjuk, mi történik, de szerintem rendben lesz”.
Abban, hogy idáig jutott a folyamat, kulcsszerepet játszott egy korábban a háttérben ténykedő orosz illetékes. Kirill Dmitrijev – aki Witkoff vizitjét produktívnak nevezte és most ismét találkozott vele – az után került be a hírekbe, hogy nemrég feltűnt Washingtonban, ahol Witkoff-fal az amerikai cégek Oroszországba való visszatéréséről és a közvetlen légijáratok felújításáról tárgyalt.
In a break with normal security procedures, Witkoff had invited Kirill Dmitriev, the Russian envoy who is under U.S. sanctions following Russia's invasion, to his personal residence for dinner before a White House meeting. pic.twitter.com/VZfuBOuzuK
— Srbija Evropa (@srbija_eu) April 12, 2025
Miközben az ukrajnai háború évei alatt az orosz polgárok azt hallhatták, hogy a Nyugat folytat ellenük háborút Ukrajnában,
az Egyesült Államokban tanult egykori Goldman Sachs-bankár az, aki most a fő nyugati hatalommal való kiegyezés útját egyengeti.
Dmitrijev úgy jutott be a Fehér Házba, (majd tartott az amerikai elnöki rezidenciával a háttérben egy utcai sajtótájékoztatót), hogy ideiglenesen levették az amerikai szankciós listáról.
Az Orosz Külföldi Befektetési Alap főnöke papíron az amerikai–orosz viszony rendezéséről tárgyalt Trump különmegbízottjával, de már egy ideje nyílt titok, hogy kulcsszerepet játszott az ukrajnai békéről szóló tárgyalásokon és abban, hogy azokat Szaúd-Arábiában indították meg. Ennek kapcsán a brit sajtó is „a meggyőző erejéről” írt. Azt is megemlítették, hogy Dmitrijev a de facto szaúdi vezető, Mohammed bin Szalman koronaherceg jó ismerőse, aki az első, rijádi tárgyalási forduló után is ott maradt a szaúdi fővárosban és négyszemközt tárgyalt a koronaherceggel.
??? History is being made!
— Madam Punisher ? (@ElizabethPDove) April 4, 2025
This interview is unprecedented.
Kirill Dmitriev is a special representative of the President of the Russian Federation for economic cooperation and head of the Russian Direct Investment Fund.
He gave interviews on both Newsmax and FOX News.
Do… pic.twitter.com/mlQPJ4LIRb
A Telegraph című lap azt is megírta, hogy egy héttel később létrehozott egy fiókot az X-en (amihez a hozzáférést Oroszországban blokkolják), és elkezdett angolul posztolgatni a békéről, a Moszkva és a Nyugat közti üzleti lehetőségekről, miközben Trumpot és Putyint méltatta.
„Putyin és Trump elnökök vezetése alatt a világ ma már sokkal biztonságosabb hely! Történelmi jelentőségű! Epikus! #Oroszország #USA #USA #USAOroszország” – írta Dmitrijev például az után, hogy Putyin belement: az oroszok 30 napig nem támadják az ukrán energetikai infrastruktúrát. Egy másik posztjában Dmitrijev bejelölte Elon Muskot és arról írt, hogy Oroszország és Amerika közösen valósíthatná meg a Tesla-alapító álmát, hogy ember lépjen a Marsra.
Soyuz MS-27 with ???? astronauts is en route to the ISS. All systems nominal.
— Kirill A. Dmitriev (@kadmitriev) April 8, 2025
50 years after Apollo–Soyuz showed space can unite us, Russia and the U.S. fly together still.
History echoes in orbit.#SoyuzMS27 #ApolloSoyuz #ISS #SpaceCooperation pic.twitter.com/TkqmtwPI4I
Putyin ukrán származású, nem szokványos diplomatája
Dmitrijev nem tipikus orosz diplomata. Nem a moszkvai MGIMO-n, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanult, ahol a volt szovjet blokk, majd Oroszország „enciklopédikus tudással felvértezett” diplomatáit képezték – írta a Telegraph. Az ő fő képviselőjük Szergej Lavrov, a keménykezű orosz külügyminiszter, akit a hivatásos diplomaták szinte mindenütt „a művészet félelmetes mestereként” tartanak számon. Helyettese, Szergej Rjabkov, Jurij Uzsakov, Vlagyimir Putyin külügyi tanácsadója és Grigorij Karaszin, a rijádi tárgyalások orosz delegációjának társvezetője ugyanebből az iskolából került ki. Dmitrijev azonban végzettségét tekintve matematikus, szakmáját tekintve pénzember, és Amerika-barát – írja portéjában a brit lap.
Arra sincs bizonyíték, hogy valamelyik hírszerző ügynökségnek, az SZVR-nek, az FSZB-nek vagy másoknak dolgozott volna – teszi hozzá az újság.
As I am leaving the US, I wanted to thank everyone for a positive, honest and constructive visit. ?️
— Kirill A. Dmitriev (@kadmitriev) April 5, 2025
And I wanted to thank X for finally verifying my account! So I am now officially me. pic.twitter.com/sIAKLi76hz
Valójában Dmitrijev nem is orosz, hanem ukrán – legalábbis ott született. Sok évet töltött boldogan és nagy pénzt keresve az Egyesült Államokban, és lehet, hogy szíve szerint ott is maradt volna. Az Orosz Külföldi Befektetési Alap későbbi vezetője ugyan nem járt vezető diplomataképzőbe, de az 1960-as években a szovjetek által kidolgozott új oktatási modellnek is köszönheti karrierjét. Ez olyan specializált középiskolákat hozott létre, amelyek célja az volt, hogy a különböző területeken a legjobb és legtehetségesebb tizenéveseket válasszák ki – és így biztosítsák a szovjet fölényt a tudományban, a művészetekben és más területeken.
Az 1963-ban alapított Kijevi Fizikai-Matematikai Líceum, Dmitrijev alma matere a Szovjetunió egyik elitiskolájává vált. Az egykori diákok ma is büszkén állítják, hogy felülmúlták a moszkvai, leningrádi és novoszibirszki rivális fizikai iskolákat.
„Nagyon tehetséges volt. Ő volt az egyik legjobb tanuló az évfolyamunkon. Nagyon-nagyon-nagyon rendszerezett volt a gondolkodása”
– emlékszik vissza Volodimir Ariev, Dmitrijev egyik ukrán osztálytársa. „Nem lepett meg, hogy az üzleti életben kezdett karriert építeni” – tette hozzá. Ez segített abban, hogy 1989-ben Dmitrijevet kiválasztották egy amerikai csereprogramra. „Én is a csoportban voltam, de a szüleimnek gondjai voltak a KGB-vel, így eltiltottak az utazástól” – mondta Ariev.
Az akkor készült, és a lapokban is megjelent fotókon egy cingár és magas fiatalembert, aki az amerikai csillagos-sávos zászlót tartja, miután átadta a szovjet lobogót a New Hampshire-i Milford középiskola diákönkormányzati vezetőjének. Egy helyi újság idézte Dmitrijev akkori szavait: „Ukrajnának független nemzetként hosszú történelme volt, mielőtt az orosz birodalom része lett volna. Erős demokratikus hagyományokkal bír, és remélhetőleg független országként is boldogulni fog.”
Ekkor már küszönön állt a Szovjetunió összeomlása, és hirtelen szertefoszlott a Dmitrijevhez hasonló diákokra váró tudományos vagy hadiipari elit karrier lehetősége. Ennek nyomán ő is két kézzel kapott a lehetőség után, hogy elhagyja az országot, és mint sok más matematikus és fizikus abban az időben, ő is a pénzügyi világban kamatoztatta a tudását – írta a Telegraph.
Pénzügyi karrier Amerikában és otthon
A New Hampshire-i utazás után Dmitrijev családi barátokhoz költözött Kaliforniába, ahol két évig egy helyi főiskolán tanult, majd továbbment a Stanford egyetemre, ahol 1996-ban diplomázott. Ezután a Goldman Sachs befektetési bankhoz, a Harvard Business Schoolhoz és a McKinsey & Company-hez vezetett az útja.
A kilencvenes évek végén azonban mégis visszatért, immár Moszkvába, ahol a szabadpiac harcosai nagy karriert futottak be. A 2000-es évek elejét a Delta Private Equity-nél, az oroszországi magánbefektetések ösztönzésére létrehozott amerikai kormányzati programba tartozó intézménynél töltötte. 2011-ben az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) létrehozásakor a tapasztalt pénzügyi szakember, a lenyűgöző kapcsolati hálóval rendelkező és a nyugatiak nyelvén beszélő Dmitrijev természetes választásnak tűnt a szervezet élére.
„Nagyon okos és ellentétben sok orosz állami tisztviselővel, tudja, hogyan kell viselkednie”
^ mondta a Telegraphnak Alekszandr Koljandr, a Center for European Policy Analysis vezető kutatója, aki korábban a The Wall Street Journal moszkvai pénzügyi tudósítója volt. „Könnyű volt vele, soha nem mondott semmi kínosat. Civilizált emberként viselkedett – ezt nem lehet mindig elmondani az orosz üzleti élet szereplőiről” – magyarázta.
Dmitrijev az amerikai befektetési bankok világából magával hozta a napi 24 órás munkamorált is. „Ez valami nagyon-nagyon jellemző dolog a világ minden táján működő befektetési alapoknál: keményen dolgozol, éjjel-nappal, szünetek nélkül, összefolyik a munkaidő és a magánélet” – mondta Maria Uvarova, aki 2013 és 2017 között az RDIF kommunikációs vezetője volt.
Good mood in??Right Kirill Dmitriev➡️??Top diplomat, studied in ??MBA Stanford University economics among others, investment banker at Goldman Sachs pic.twitter.com/SZPIJrxxDY
— Enrico (@ErProjekte) February 19, 2025
Uvarova a kiégéssel járó kemény tempó ellenére úgy érezte, valami fontosat tesz az országért és Dmitrijevről a kezdetekben azt gondolta, hogy ugyanez motiválta. „Biztos vagyok benne, hogy a lehető legjobbat akarta tenni Oroszországért. Hazatért, pedig könnyen maradhatott volna Amerikában is. Okos, tehetséges ember, hihetetlenül szorgalmas – talán a legszorgalmasabb, akivel valaha dolgoztam”.
De, az idő múlásával, Dmitrijevet bevonzotta a Kreml.
„Kellemetlen volt látni, hogy elkezdett inkább arra koncentrálni, hogyan tud megfelelni Putyin belső köreinek. Putyinra és az ő időbeosztására kezdett fókuszálni.
Például: ‘Ezt az üzletet most nem jelentjük be, csak az ő jelenlétében a szentpétervári gazdasági fórumon. Történészként láttam, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, amikor az elnököt elkezdik szent figuraként kezelni. Kirill sajnos élvezte, hogy ennek részese lehetett” – mondta.
Elfordulás a Nyugattól
A Krím 2014-es elcsatolása és a kelet-ukrajnai harcok kirobbanását követő szankciók nyomán visszaesett az amerikai érdeklődés az RDIF iránt. Dmitriev új partnereket talált a Közel-Keleten, és gazdasági újságírók szerint ekkor ívelt fel igazán a karrierje. Egy sor OPEC-találkozón vett részt és jó kapcsolatokat épített ki a szaúdiakkal. 2015-ben például az RDIF 10 milliárd dolláros megállapodást írt alá a szaúdi befektetési alappal. Egy évvel később egy szaúdi küldöttség járt Moszkvában, majd 2017-ben maga a 80 éves Szalman király is, aki találkozott Putyin elnökkel.
„Ezt a látogatást egydül az RDIF szervezte. Olyan érzés volt, mintha Szaúd-Arábia az RDIF hatáskörébe tartozott volna. Nem a külügyminisztériumhoz vagy az energiaügyhöz”
– mondta Uvarova.
A Telegraph forrásai megemlítik: a szovjet időkben a tagköztársaságok szülötteinek az érvényesülés útja az volt, ha Moszkvába mentek és megpróbáltak beépülni és asszimilálódni az elitbe. Ez még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy a legfelsőbb körökbe is bejussanak. Dmitrijev esetében családi kapcsolatokról lehet szó:
a felesége, Natalija Popova az Innopraktika nevű cég igazgatóhelyettese – a céget pedig Putyin lánya, Katyerina Tyihonova alapította.
A házaspár vendég volt Tyihonova és első férje, Kirill Samalov esküvőjén. 2022-ben kiszivárgtatott e-mailek szerint – amelyeket az iStories orosz oknyomozó portál publikált – Dmitrijev és Samalov rendszeresen levelezett egymással.
Viszont a befektetési alap főnöke ügyelt arra, hogy ne verje nagydobra a nézeteit. Ismerősei visszahúzódó emberként írják le, aki ritkán beszél magánéletéről vagy politikai meggyőződéséről. De az, hogy 49 évesen ilyen közel került Putyinhoz, arra utal, hogy elfogadta az orosz elnök világképét – miszerint Moszkva háborút vív a Nyugattal, bár talán nem Trump Fehér Házával – jegyzi meg a Telegraph.
Uvarova szerint Dmitrijevet személyes élményei is Putyin felé terelték. Különösen a Krím 2014-es annektálásáig az orosz elit be volt ágyazva a nyugati világba – ingatlanokat vett, a gyerekeit nyugati iskolákban taníttatta. Viszont kapott egy pofont a 2014-től egyre szigorodó szankciókkal. Uvarova szerint sokan meggyőzték magukat: nem lett volna a kenyértörés, ha nem létezne egy rejtélyes, oroszellenes globális elit. Feltételezi, hogy Dmitriev maga is magáévá tette ezt az elméletet.
A pandémia rátett egy lapáttal
A Covid-járvány idején – mivel szülei biológusok voltak – Putyin Dmitrijevre és az RDIF-re bízta az orosz vakcina fejlesztését és népszerűsítését. Létre is hozták a Szputnyik V-t, a világ első bejegyzett oltása lett. Nyugati kormányok és tudósok azonban gyanúsan gyorsnak találták a jóváhagyási eljárást – annak ellenére, hogy a tekintélyes brit tudományos szaklap, a The Lancet hatékonynak és biztonságosnak találta az oltóanyagot.
Ukrajna – nem meglepő módon – „az agresszor állam vakcinájának” nevezte és nem volt hajlandó alkalmazni.
‘I would absolutely not be comfortable taking this vaccine’ — Russia just approved a COVID-19 vaccine without putting it through critical safety trials pic.twitter.com/SQMnqOb6an
— NowThis Impact (@nowthisimpact) August 12, 2020
Dmitriev visszavágott: interjúkat adott többek között a New Scientistnek és a BBC-nek, hangsúlyozva, hogy az orosz vakcina biztonságos, megbízható és befektetésre érdemes. De sosem tudta igazán kivívni a Szputnyik számára azt az elismerést, amit szerinte az megérdemelt – és mélyen megbántotta az elutasítás.
„Közös ismerősei mondták, hogy a nagy gyógyszergyárakat hibáztatta, és összeesküvés-elméleteket hajtogatott, miszerint a Nyugat azért nem akarta népszerűsíteni a Szputnyikot, mert háborút viselt Oroszország ellen” – mondja a Telegraph egyik forrása.
Fantastic results from the phase 3 trial of the Russian "Sputnik V" vaccine reported in The Lancet.
— Max Roser (@MaxCRoser) February 2, 2021
"Vaccine efficacy, based on the numbers of confirmed COVID-19 cases from 21 days after the first dose of vaccine, is reported as 91.6%”https://t.co/Rd0GW1iHK8 pic.twitter.com/EPIFgx99iK
Ennek ellenére, Dmitrijev nem égette fel a hidakat. A 2022. február 24-én indult ukrajnai invázió előtt gyakran látták amerikai vendégek társaságában. Az RDIF egy orosz intézményhez képest szokatlanul békülékeny hangvételű közleménnyel reagált február 24-re, amelyben felszólította a feleket a tárgyalásokra, majd elhallgatott, Dmitrijev pedig a háttérbe vonult. Volt kollégája, Uvarova szerint az lehetett az ok, hogy Dmitrijev „nagyon nehezen viseli el a nyilvános bírálatokat és vitás helyzeteket”, és 2014-es krími és kelet-ukrajnai események idején is eltűnt.
A kezdeti békettárgyalások zátonyra futottak, amikor Ukrajnának azt tanácsolták a nyugati szövetségesei, hogy álljon fel az asztaltól. Dmitrijev a háttérbe szorult és nem exponálta magát úgy, mint Medvegyev volt elnök, aki szinte hisztérikusan uszító szövegekkel árasztotta el a közösségi médiát. Ezzel Dmitrijevnek – annak ellenére, hogy a háború elején ő is felkerült a nyugati szankciós listákra – sikerült valamennyire megőriznie a szavahihetőségét. Most ezt igyekezve próbál közvetíteni Putyin és a Nyugat között és vannak, akik szerint ő intézte úgy, hogy Szaúd-Arábiában tartsák az első amerikai-orosz tárgyalási fordulót.
Putyin „egy alapkezelő stílusában kormányoz, akinél ambiciózus hivatalnokok próbálják elérni, hogy az ő ötleteiket támogassa. Az is lehet, hogy Dmitrijevnek nem volt más lehetősége a túlélésre” (és ezért ajánlkozott fel közvetítőnek) – vélték források.
Dmitrijev egyik volt ukrán osztálytársát ez nem hatja meg. A brit lapnak nem volt hajlandó nyilatkozni, de megüzente, hogy „szívesen térden lőné” Putyin emberét.
You can watch our latest investigation into Kirill Dmitriev here (English subs available). He’s a corrupt liar who sold his soul to the devil — the one currently bombing Dmitriev’s motherland, Ukraine.https://t.co/oiJkp7o1Wz
— Maria Pevchikh (@pevchikh) April 13, 2025
Volt beosztottja, Uvarova 2017-ben távozott az RDIF-től, mert zavarta, hogy az túlságosan közel került a Kremlhez és felháborította, hogy ebben egykori főnöke is részt vett.
Míg másokat azzal szidnak, hogy „a Kreml hasznos idiótái”, Dmitrijev a Kreml hasznos okos embere:
szorgalmas, jól beszél angolul, érti az amerikai üzleti kultúrát, jó kapcsolatai vannak az öböl-országokkal, és másokkal szemben nem járatta le magát uszító, nacionalista szövegekkel.
Már csak az a kérdés, hogy főnöke tényleg a hasznát akarja-e venni.







