Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Western Grey kangaroo standing in the middle of the road at dawn.
Nyitókép: Getty Images/ Lea Scaddan

Ezért nem vehet külföldi Ausztráliában ingatlant

Ausztrália megtiltja a külföldieknek az ingatlanvásárlást. Mindezt a választásokra és a fiatal szavazókra kacsingató kormány jelentette be, február közepén. A tilalom azonban nem olyan súlyos, mint ahogy elsőre hangzik.

„Egy lakhatási válság kellős közepén vagyunk, mert a kormányok harminc éven át nem építettek elég otthont az ausztráloknak. A lépés több ezer ingatlant szabadít fel állampolgárainknak” – közölte Clare O’Neill lakhatási miniszter, amikor bejelentette a rendeletet, amelynek lényege az, hogy az ideglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők, köztük a külföldi diákoknak, de a külföldi tulajdonú cégeknek is betiltják a már megépített ingatlanok megvásárlását 2025. április 1. és 2027. március 31. között. Az időszak végén felülvizsgálják, hogy meg kell-e hosszabbítani a döntést.

Az ötlet eredetileg az ellenzéktől származik, amelynek a lakhatási ügyekért felelős illetékese megjegyezte:

a kormányoldalon „az elmúlt 12 hónapban totálisan kerülték a lépést, most pedig, öt perccel a választások előtt hirtelen lemásolják”.

Az ingatlanvásárlási stoppal párhuzamosan szigorítják a telekhasználatra vonatkozó szabályokat is Ausztráliában, azaz, kötelezik a külföldi befektetőket, egy adott időszak alatt hasznosítsák a földeket.

„Ez nem egy varázsrecept, mert nincs varázsrecept, de fontos eleme a Munkáspárt lakhatási programjának” – mondta a miniszter, akinek becslései szerint évente 1800 ingatlan szabadul fel helyi vásárlók részére.

Tényleg jól járnak a hazaiak vagy csak szemfényvesztés?

A kérdés az, hogy lenyomja-e az ingatlanárakat, hogy lecsapnak a külföldi vásárlókra. Ágazati szakértők szerint nem, mert a külföldiek amúgy csak egy kis hányadát képezik a régebbi ingatlanok vásárlói körének.

2022-23-ban külföldi befektetők 5360 lakóingatlant vásároltak és ezeknek csak egyharmada volt már megépült lakás vagy ház – írta a hír kapcsán az Independent című lap.

A kormány azonban lépéskényszerben van, mivel Ausztráliában soha nem látott szintet ért el a lakhatási válság miatti elégedetlenség, és ez lehet a májusi választások egyik vezető témája. Felmérések szerint a kormányzó Munkáspárt népszerűtlenebb, mint a konzervatív ellenzék.

Sydneyben az elmúlt tíz évben csaknem hetven százalékkal mentek fel az ingatlanárak és az átlagos otthon ára immár 762 ezer amerikai dollár

a CoreLogic Inc. ingatlantanácsadó cég szerint.

A kormány közelmúltbeli reformjai közben lehetővé tették a résztulajdonlást (azaz, amikor a vásárló csak az ingatlan egy hányadának válik a tulajdonosává, a maradék részre pedig lakbért fizet) és adókedvezményeket adnak az ingatlanfejlesztőknek. Ezzel az a cél, hogy 2030-ra 1,2 millió új otthont építsenek a közel 27 millió lakosú országban.

A radikális jobboldali One Nation (Egy Nemzet) párt szerint a mostani döntés túlságosan megengedő és "a gazdag kínai vevők" ki tudják szorítani az ausztrálokat az ingatlanpiacról. Ezért azt követeli, hogy örökre tiltsák meg a külföldiek számára az ingatlanvásárlást.

A külföldiekkel szembeni korlátozás ugyanakkor nem vonatkozik az új építésű otthonokra. Kommentátorok szerint azért, mert az „ingatlanfejlesztő lobbi” befolyásos és megvédte a vállalkozásait. A külföldiek már érkezésük pillanatában vagy még azelőtt vásárolhatnak ilyen ingatlanokat. Viszont a lépés kizárja majd őket a közkedvelt – és szombatonként tartott – aukciókból.

A tilalom betartatása érdekében 1,3 milliárd forintnak megfelelő összeggel támogatják az ausztrál adóhatóságot.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×