Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.88
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Áthalad az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő Panama-csatornán az amerikai haditengerészet Zumwalt rombolója 2023. augusztus 14-én. Az irányított rakétákkal felszerelt romboló fő feladata az amerikai haditengerészet flottájának légvédelmi támogatása. A 183 méter hosszú és 13600 tonna súlyú, futurisztikus külsejű USS Zumwalt az amerikai haditengerészet számára valaha épített legnagyobb romboló.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Bienvenido Velasco

A Panama-csatorna különös amerikai vevője

Donald Trump nyomására a New York-i Wall Street egyik eszközkezelő cége vette meg a Panama-csatorna kikötőjét egy hongkongi vállalattól. Az ügy pikantériája, hogy a BlackRock eddig egyfajta feketelistán volt republikánus körökben.

Donald Trump amerikai elnök többször beszélt arról, hogy az Egyesült Államok „visszaszerzi” a Panama-csatornát, mert az – állítása szerint – az eredeti megállapodást sértve nem semleges nemzetközi víziút, hanem „Kína működteti”. Szerdán jött a hír, hogy a Wall Street egyik cége és a világ legnagyobb eszközkezelője, a BlackRock vezette konzorcium megveszi a csatorna két végén található kikötőket. Ahogy az AP hírügynökség megjegyezte:

ezzel gyakorlatilag amerikai ellenőrzés alá kerülnek.

Az AP arról is tudósított, hogy a BlackRock-vezetette csoport immár 43 kikötőt felügyel 23 országban. Leányvállalata, a Global Infrastructure Partners volt a Biden-kormányzat és a G7-k által a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés versenytársaként, a fejlődő világban indított Globális Infrastruktúra és Befektetési Partnerség (PGII) egyik pillére.

Larry Fink BlackRock-főnök az egyik tavalyi G7-es csúcson is megjelent. Viszont cége eddig egyfajta feketelistán volt a Trumpot támogató MAGA-körökben. Egyes, republikánus vezetésű szövetségi államokban akár tiltották is, hogy kezelje a helyi költségvetési alapokat, a cég környezetvédelmi, társadalmi és vállalatvezetési befektetési politikái miatt – írta a Reuters.

A hírügynökség szerint a mostani, 22,8 milliárd dolláros ügylettel – amelyet a hongkongi székhelyű Hutchinsonnal kötött – visszaszerezheti jó hírét a republikánusoknál.

Tavaly még más volt a helyzet: Daniel Elliott, Indiana állam de facto pénzügyminisztere aktívan részt vett abban, hogy kizárják a céget egy egymilliárd dolláros kötvényportfólió kezeléséből a vállalat progresszívnek tartott etikus befektetési szabályzata miatt. Elliott most azt mondja: kész mérlegelni a BlackRock jogosultságát jövőbeli szerződésekre és szerinte más, republikánus államok pénzügyi vezetői is ezt mondják. Texas pénzügyeinek ellenőre, Glenn Hegar „az állam számára pozitív fejleménynek” nevezte a panamai ügyletet, mivel „Texas az ország vezető állama a nemzetközi kereskedelem szempontjából”.

A politikai súrlódások ellenére nehéz lenne ráhúzni a BlackRockra hogy valamiféle szociáldemokrata-liberális csoport lenne. Vagy ahogy Ted Cruz texasi republikánus szenátor, a kereskedelmi bizottság feje mondja, „nem kínai kommunista”. A klímaaktivisták számára például határozottan a rossz oldalon áll, mivel nem volt hajlandó kivonni a befektetéseket a fosszilis fűtőanyagokkal foglalkozó cégekből.

Viszont a republikánusokat felhergelve, tagja volt „nettó zéró” csoportoknak, még akkor is, ha elállt korábbi követelésétől, hogy az egyes vállalatok tegyék nyilvánossá szén-dioxid-emissziójukat. Amint Donald Trump megnyerte a tavalyi elnökválasztásokat, a BlackRock feladta „nettó zéró” tagságát és igazgatótanácsi diverzitáspolitikáját is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×