6 °C
A letisztult, minimalista dizájnok alkotói úgy gondolták, hogy a felhasználó frusztráció nélkül fog boldogulni akár egyetlen gombbal is, amit hosszan vagy röviden kell megnyomni, esetleg tekergetni a különböző funkciókért. Miközben a valóság az volt, hogy az érintőképernyőtől fizikai visszajelzést nem kapó, esetleg remegő kezű felhasználó bosszankodhatott, hogy nem az történik, amit akar. Az ilyen felhasználók most örülhetnek – nem áldozott le a fizikai gomboknak, visszatérnek!
A technológiai úttörőknél is újra feltűntek a gombok
Az Apple például két új gombot is rátett a nemrég debütált iPhone 16-ra. Az autók konzoljain is kezdenek visszatérni a gombok és a tárcsák.
Buttons are making a comeback and they are better than ever.
— yas (@future_yas) September 14, 2024
Last year, Apple added the Action button and this year, Camera Control button.
Rivian is adding a haptic scroll wheel in the R2.
Tactile controls are useful in certain situations & shouldn’t be ignored entirely. pic.twitter.com/ilYs6FHYKw
A Wall Street Journal a trendet „visszagombosításnak” keresztelte el és felkutatta a téma szakértőjét, Rachel Plotnicket, az Indianai Egyetem film- és médiatanulmányok segédprofesszorát. Ő ugyanis részletekbe menően tud mesélni arról, hogyan kezelik az emberek a gombokat és hogyan hat a technológia a mindennapjainkra.
Fő műve, a 2018-ban megjelent Bekapcsológomb: a nyomkodás örömének, pánikjának és politikájának története (ami angol eredetiben nem hangzik ennyire döcögősen: A History of Pleasure, Panic, and the Politics of Pushing).
Plotnick hirtelen nagyon kelendő lett, cégek kilincselnek nála, hogy segítsen visszahozni termékeikbe a fizikai vezérlést.
Mi inspirálta arra, hogy egy ilyen rétegtémáról írjon könyvet? – kérdezte a segédprofesszort a spectrum.ieee.org technológiai portál. Plotnick elmondta, hogy 2009 körül felkapott téma volt a médiában a gomb halála. Mindez pár évvel az első generációs iPhone megjelenése után történt. Sokan kezdtek arról beszélni, hogy egyszer majd eltűnnek a fizikai gombok.
A szórakoztatás világában megjelent az Xbox játékkonzol mozgásérzékelős Kinect interfésze, ami pár éve még egy fantasztikus filmben, Steven Spielberg Kisebbségi jelentésében tűnt fel. (Emlékezetes módon Tom Cruise huzigálta benne a kezével a levegőben lebegő virtuális képernyőablakokat).
In MINORITY REPORT nimmt Tom Cruise Verbrecher fest, bevor sie eine Tat begehen. Möglich dank drei Wahrsagern, die in einem Jakuzzi vor sich her halluzinieren. Der Film war nicht nur ein Hit an den Kinokassen, er diente auch als Vorlage für das #Polizeimassnahmengesetz #PMT pic.twitter.com/MVxI16t2zF
— Karpi (@karpi) May 29, 2021
Plontnick feltette magának a kérdést: hogy van az, hogy egy interfész csak úgy kihalhat. Ekkor kezdte el kutatni, hogy az emberi történelmet miért kísérték végig a nyomógombok. Felfedezte, hogy száz évvel ezelőtt a dédszüleink ugyanúgy féltek vagy épp fantáziáltak a gomboktól és gombokról, mint mi: ki nyomhatja meg a gombot? A gomb megnyomása örömet okoz.
Miért unjuk az univerzális érintőképernyőt?
Plotnick szerint valóban volt egy érintőképernyő-mánia,és az mindent magával sodort. Érintőképernyős lett az autó, a hűtő, a lift, a bankautomata, de idővel az emberek kicsit belefáradtak.
Azért, mert vágynak a fizikai érzékelésre.
Egyrészt azért, mert a nyomógombok anélkül is ki-be kapcsolhatók, hogy néznénk őket, ki tudjuk tapintani, hol vannak, és nem igényelnek teljes figyelmet. Emellett jobb tapintásérzetet és visszajelzést adnak.
1/6 Physical buttons are back in style!
— Luka (@LukaKrcmar) November 5, 2024
Tech giants like Volkswagen and Apple are reviving tactile controls because users are yearning for that satisfying touch you just can't get from a screen. pic.twitter.com/atCsxOICdF
A videojátékok felhasználói például sok gombot nyomkodnak előszeretettel a távirányítón, a DJ-k és digitális zenészek is gombok és kallantyúk tömegével veszik körül magukat.
why do we keep doing superfluous rework instead of pushing the boundaries of knowledge
— James Rosen-Birch ⚖️?️ (@provisionalidea) August 18, 2024
this is from 1972
they chose a tactile standard because they understood you wouldn’t always be able to look at your controls and should be able to tell what you were doing without looking https://t.co/bPFTeUKW0R pic.twitter.com/VNDE6vxzVc
"Amikor a kocsimat vezetem, akkor az érintőtechnológia veszélyforrás” – fejtegeti a szakértő, bár hangsúlyozza: nem arról van szó, hogy a gomb vagy a képernyő jobb, mint a másik, igazából egymást kell, hogy kiegészítsék vagy párhuzamosan kell létezniük. A gombok például nem kínálnak túlságosan sokoldalú funkciókat, viszont eme korlátaik bizonyos helyzetekben biztonságérzetet adnak.
Know what has changed humanity to this day? Buttons. Dive into the depths of buttons in “What Happens When You Push This?: Toward a History of the Not-So-Easy Button” by @RachelPlotnick1 https://muse-jhu-edu/article/586653 pic.twitter.com/W4FZO7VnI4
— Information & Culture (@InfoandCulture) October 11, 2022
Plotnick arra is kitért, hogy a nagy érintőképernyő-mánia közepette a vakok és gyengénlátók úgy érezték, elfelejtették őket. „Már az is ironikus, hogy érintőképernyőnek hívjuk, amikor a fő érzékelésünk a vezérlésében a látás” – tette hozzá. Az elmúlt pár évben a hang alapú asszisztensek – Siri, Alexa, Hey Google – elősegítették, hogy ne csak a képernyő bökdösésével tudjunk eszközöket vezérelni. (Viszont néha makacsul akkor nem működnek megbízhatóan, amikor tényleg kellenek, például vezetés közben vagy ha nincs internet-hozzáférés.)
Nem valljuk be, de visszanyúlunk a múltba
A szakértő szerint a technológiák egy idő után paradigmaváltást hoznak, de gyakran újrahasznosítunk régi ötleteket. „Például az 1800-as években az emberek táviratokat küldözgettek egymásnak arról, hogy a jövőben, egy temérdek gombot tartalmazó műszerfal segítségével tudunk majd kommunikálni egymással vagy bevásárolni, és tulajdonképpen így működik a mobilunk. Még mindig a műszerfalas megközelítésnél tartunk. Ami azt jelenti, hogy minden helyzethez kiválasztjuk a megfelelő interfészt” – mondta.
Rachel Plotnickot arról is megkérdezték, hogy miért keresik meg a nagy cégek, mit akarnak megtudni tőle. Szerinte azért, mert izgatja őket a technológiák, tárgyak története, hogyan használtunk eszközöket a múltban és ez milyen üzenettel szolgál a jelennek.
„Több érdekes beszélgetésem volt olyan gyártókkal, amelyek nyomógombos vezérlőegységeket gyártanak – például CT- vagy röntgengépeket. Arról kérdeztek, hogy az adott helyzetben hogyan lehet a legkönnyebben lenyomni a gombot, hogy időt takarítsanak meg és megkönnyítsék a beteg helyzetét” – idézte fel.
Egy másik példa a defibrillátor. Elég egyszerű használni, de ha valaki szívrohamot kap és a járókelőknek kell segítenie, akkor sokan félnek megnyomni a gombot. „Érdekes beszélgetést folytattunk arról, hogyan lehet elérni, hogy az illetőt nem zavarja, hogy meg kell nyomnia a gombot” – mondta.
On this episode of The Futures Archive @moreaulee + Sara Hendren (@ablerism) discuss the defibrillator, designing life-saving machines, and the power of the power button. With additional insights from @chrisball4 @RachelPlotnick1 and @lrplus_
— DesignObserver (@DesignObserver) April 28, 2022
? Listen ?https://t.co/2ptPGmiXiO pic.twitter.com/s4zTf4LOA8
A kutató szerint bár gyakran egyértelmű javulásként látjuk a technológia fejlődését, voltak dolgok, amelyek egyszerűbbek és jobban működtek a múltban. És voltak, amelyek nehezebben.
"Az új technológiákról gyakran úgy gondoljuk, hogy teljesen újra kell terveznünk mindent. De a napjaink innovációját mozgató elképzelések már a múltban is létezhettek, csak nem vettük észre őket. Sokat lehet tanulni a múltból" – mondta.
