eur:
411.6
usd:
389.28
bux:
79818.38
2024. december 9. hétfő Natália
Close up view of womans finger pushing number button on keyboard of snack vending machine. Self-used technology and consumption concept.
Nyitókép: kelvn/Getty Images

Elég volt az érintőképernyőből, visszatérnek a nyomógombok

Úgy tűnik, nem hiába morgott az idősebb generáció, annak ellenére, hogy a Z Generáció emiatt a technológia dinoszauruszok közé sorolta. Az érintőképernyőkön megjelenő és néha kéretlenül aktiválódó gombok helyett visszatérnek a fizikai gombok. Még az Apple-nél is.

A letisztult, minimalista dizájnok alkotói úgy gondolták, hogy a felhasználó frusztráció nélkül fog boldogulni akár egyetlen gombbal is, amit hosszan vagy röviden kell megnyomni, esetleg tekergetni a különböző funkciókért. Miközben a valóság az volt, hogy az érintőképernyőtől fizikai visszajelzést nem kapó, esetleg remegő kezű felhasználó bosszankodhatott, hogy nem az történik, amit akar. Az ilyen felhasználók most örülhetnek – nem áldozott le a fizikai gomboknak, visszatérnek!

A technológiai úttörőknél is újra feltűntek a gombok

Az Apple például két új gombot is rátett a nemrég debütált iPhone 16-ra. Az autók konzoljain is kezdenek visszatérni a gombok és a tárcsák.

A Wall Street Journal a trendet „visszagombosításnak” keresztelte el és felkutatta a téma szakértőjét, Rachel Plotnicket, az Indianai Egyetem film- és médiatanulmányok segédprofesszorát. Ő ugyanis részletekbe menően tud mesélni arról, hogyan kezelik az emberek a gombokat és hogyan hat a technológia a mindennapjainkra.

Fő műve, a 2018-ban megjelent Bekapcsológomb: a nyomkodás örömének, pánikjának és politikájának története (ami angol eredetiben nem hangzik ennyire döcögősen: A History of Pleasure, Panic, and the Politics of Pushing).

Plotnick hirtelen nagyon kelendő lett, cégek kilincselnek nála, hogy segítsen visszahozni termékeikbe a fizikai vezérlést.

Mi inspirálta arra, hogy egy ilyen rétegtémáról írjon könyvet? – kérdezte a segédprofesszort a spectrum.ieee.org technológiai portál. Plotnick elmondta, hogy 2009 körül felkapott téma volt a médiában a gomb halála. Mindez pár évvel az első generációs iPhone megjelenése után történt. Sokan kezdtek arról beszélni, hogy egyszer majd eltűnnek a fizikai gombok.

A szórakoztatás világában megjelent az Xbox játékkonzol mozgásérzékelős Kinect interfésze, ami pár éve még egy fantasztikus filmben, Steven Spielberg Kisebbségi jelentésében tűnt fel. (Emlékezetes módon Tom Cruise huzigálta benne a kezével a levegőben lebegő virtuális képernyőablakokat).

Plontnick feltette magának a kérdést: hogy van az, hogy egy interfész csak úgy kihalhat. Ekkor kezdte el kutatni, hogy az emberi történelmet miért kísérték végig a nyomógombok. Felfedezte, hogy száz évvel ezelőtt a dédszüleink ugyanúgy féltek vagy épp fantáziáltak a gomboktól és gombokról, mint mi: ki nyomhatja meg a gombot? A gomb megnyomása örömet okoz.

Miért unjuk az univerzális érintőképernyőt?

Plotnick szerint valóban volt egy érintőképernyő-mánia,és az mindent magával sodort. Érintőképernyős lett az autó, a hűtő, a lift, a bankautomata, de idővel az emberek kicsit belefáradtak.

Azért, mert vágynak a fizikai érzékelésre.

Egyrészt azért, mert a nyomógombok anélkül is ki-be kapcsolhatók, hogy néznénk őket, ki tudjuk tapintani, hol vannak, és nem igényelnek teljes figyelmet. Emellett jobb tapintásérzetet és visszajelzést adnak.

A videojátékok felhasználói például sok gombot nyomkodnak előszeretettel a távirányítón, a DJ-k és digitális zenészek is gombok és kallantyúk tömegével veszik körül magukat.

"Amikor a kocsimat vezetem, akkor az érintőtechnológia veszélyforrás” – fejtegeti a szakértő, bár hangsúlyozza: nem arról van szó, hogy a gomb vagy a képernyő jobb, mint a másik, igazából egymást kell, hogy kiegészítsék vagy párhuzamosan kell létezniük. A gombok például nem kínálnak túlságosan sokoldalú funkciókat, viszont eme korlátaik bizonyos helyzetekben biztonságérzetet adnak.

Plotnick arra is kitért, hogy a nagy érintőképernyő-mánia közepette a vakok és gyengénlátók úgy érezték, elfelejtették őket. „Már az is ironikus, hogy érintőképernyőnek hívjuk, amikor a fő érzékelésünk a vezérlésében a látás” – tette hozzá. Az elmúlt pár évben a hang alapú asszisztensek – Siri, Alexa, Hey Google – elősegítették, hogy ne csak a képernyő bökdösésével tudjunk eszközöket vezérelni. (Viszont néha makacsul akkor nem működnek megbízhatóan, amikor tényleg kellenek, például vezetés közben vagy ha nincs internet-hozzáférés.)

Nem valljuk be, de visszanyúlunk a múltba

A szakértő szerint a technológiák egy idő után paradigmaváltást hoznak, de gyakran újrahasznosítunk régi ötleteket. „Például az 1800-as években az emberek táviratokat küldözgettek egymásnak arról, hogy a jövőben, egy temérdek gombot tartalmazó műszerfal segítségével tudunk majd kommunikálni egymással vagy bevásárolni, és tulajdonképpen így működik a mobilunk. Még mindig a műszerfalas megközelítésnél tartunk. Ami azt jelenti, hogy minden helyzethez kiválasztjuk a megfelelő interfészt” – mondta.

Rachel Plotnickot arról is megkérdezték, hogy miért keresik meg a nagy cégek, mit akarnak megtudni tőle. Szerinte azért, mert izgatja őket a technológiák, tárgyak története, hogyan használtunk eszközöket a múltban és ez milyen üzenettel szolgál a jelennek.

„Több érdekes beszélgetésem volt olyan gyártókkal, amelyek nyomógombos vezérlőegységeket gyártanak – például CT- vagy röntgengépeket. Arról kérdeztek, hogy az adott helyzetben hogyan lehet a legkönnyebben lenyomni a gombot, hogy időt takarítsanak meg és megkönnyítsék a beteg helyzetét” – idézte fel.

Egy másik példa a defibrillátor. Elég egyszerű használni, de ha valaki szívrohamot kap és a járókelőknek kell segítenie, akkor sokan félnek megnyomni a gombot. „Érdekes beszélgetést folytattunk arról, hogyan lehet elérni, hogy az illetőt nem zavarja, hogy meg kell nyomnia a gombot” – mondta.

A kutató szerint bár gyakran egyértelmű javulásként látjuk a technológia fejlődését, voltak dolgok, amelyek egyszerűbbek és jobban működtek a múltban. És voltak, amelyek nehezebben.

"Az új technológiákról gyakran úgy gondoljuk, hogy teljesen újra kell terveznünk mindent. De a napjaink innovációját mozgató elképzelések már a múltban is létezhettek, csak nem vettük észre őket. Sokat lehet tanulni a múltból" – mondta.

Címlapról ajánljuk

Megszólalt Moszkva a szíriai orosz bázisokról és Putyin döntéséről

Korai lenne még a szíriai orosz támaszpontok megőrzéséről beszélni, ezt a témát azokkal kell megvitatni, akik az országot vezetni fogják - mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.10. kedd, 18:00
Szakáli István Loránd
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×