Infostart.hu
eur:
365.49
usd:
325.54
bux:
137165.79
2026. október 9. péntek Dénes
Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti az orosz Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülését a moszkvai Kremlben 2024. szeptember 25-én. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország fenntartja a jogot magának atomfegyver bevetésére, amennyiben agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Alekszandr Kazakov

Vlagyimir Putyin így tervez lazítani az atomdoktrínán

Az orosz elnök kilátásba helyezte, hogy országa lazíthatja az atomfegyver bevetését szabályozó doktrínát. Megnyilatkozását az ukrán elnök ENSZ-beszédéhez és amerikai útjához időzítette, amelynek fő témája az volt, hogy engedélyt kapjon a nyugati rakéták Oroszország elleni használatára.

Oroszországnak lehetőséget kell adni, hogy akkor is bevethessen atomfegyvert, ha hagyományos rakétákkal támadják és a támadásban egy atomhatalom segédkezik. Eme feltételek mellett módosíthatják az orosz nukleáris doktrínát – legalábbis ezt helyezte kilátásba Vlagyimir Putyin szerdán.

Az orosz elnök hazája Biztonsági Tanácsa előtt állt elő ez elképzeléssel, amit széles körben úgy értelmeznek, hogy el akarja tántorítani a nyugati hatalmakat, hogy megengedjék Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták bevetését kifejezetten Oroszország ellen.

Ukrajna számára nyugati szövetségesei eddig csak az orosz hadsereg által megszállt ukrán területen engedték alkalmazni a HIMARS, Storm Shadow és egyéb rendszereket. Ezeket meglehetősen nagy hatékonysággal vetette be Kijev – például a szevasztopoli orosz flottafőparancsnokság központja vagy orosz újoncok laktanyája ellen.

Zelenszkij ukrán elnök azonban már hetek óta azt kéri, hogy mélyen orosz területre is csapást mérhessen az ilyen fegyverekkel. Amire a NATO vezető ereje, az Egyesült Államok lebegteti a választ, miközben néhány kisebb ország kész igent mondani. Joe Biden elnököt Vlagyimir Putyin ama megjegyzései aggasztják, hogy ha nyugati fegyverrel támadják országát az ukránok, akkor azt úgy veszi, hogy immár a NATO-val áll háborúban.

Putyin most a nukleáris doktrína lazításának fenyegetésével emeli a tétet. Már korábban is emlegette az atomfegyvert, de most hangzott el a konkrétum: ha egy nem atomhatalom konvencionális rakétákkal, de egy atomhatalom támogatásával támadja Oroszországot, akkor azt az Orosz Föderáció elleni együttes támadásnak lehet venni.

„Megfontoljuk ezt a lehetőséget,

ha légi és űrbéli eszközök tömeges indításáról és arról kapunk információt, hogy azok átlépték a határainkat... ezek lehetnek stratégiai és taktikai repülőgépek, cirkálórakéták, drónok, hiperszonikus rakéták és más repülő eszközök”

– fogalmazott.

Kommentátorok szerint szándékosan időzítette a megjegyzést Zelenszkij ukrán elnök amerikai lobbi-útjához és az ENSZ Közgyűlése előtti felszólalásához.

Kijevben több médiumban is azonnal elvetették Putyin fenyegetését azzal, hogy „már korábban is blöffölt”. Nyugati médiumok is megjegyezték, hogy a Nyugat már többször, mindenféle következmények nélkül átlépte az oroszok vörös vonalait, például tankokat, repülőgépeket és rakétákat szállított Ukrajnának.

A mostani fenyegetés kicsit más, mint a többi, véli a Sky News, mivel kissé ködösebb, értelmezési lehetőségeket ad, de közben egy jogi kerethez kapcsolódik. Mint írták, talán szándékosan is, hogy Nyugaton ne tudják: Putyin tényleg megnyomja-e a gombot, ha átrepül a határon egy nyugati rakéta?

(A nyitóképen: Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti az orosz Biztonsági Tanács nukleáris elrettentés kérdéseivel foglalkozó ülését a moszkvai Kremlben 2024. szeptember 25-én. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Az ülésen Putyin ismertette a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika tervezett változtatásait. Kijelentette továbbá, hogy Oroszország fenntartja a jogot magának atomfegyver bevetésére, amennyiben agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot.)

Címlapról ajánljuk
Eltűnhet némi stressz a repülős utakból – szakértő ismertette a változásokat

Eltűnhet némi stressz a repülős utakból – szakértő ismertette a változásokat

Fontos változásokról állapodtak meg az uniós kézipoggyász-rendszer átalakításakor, a jelenlegi tervek szerint egy normál jeggyel két csomagot vihetnénk fel külön díj nélkül. De változik az utasok ültetési rendjére, valamint a kártérítésekre vonatkozó szabályozás is – ezekről beszélt az InfoRádióban az Egek ura blog szerkesztője.

Dénes Ferenc: a külföldi sztárjátékosokat is hátrányosan érintheti az ekho-módosítás

2027-től jelentősen csökken a hivatásos sportolók kedvezményes ekhós adózásának felső határa, ami a magasabb fizetésű játékosokat és klubokat érintheti leginkább. Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádiában úgy vélte, hogy kevésbé lehet vonzó a magyar sport a külföldi játékosoknak, miközben a támogatási rendszer tervezett átalakítása főként a kisebb és közepes klubokat hozhatja nehéz helyzetbe.
Kongatják a vészharangot Európában, Trump is megszólalt az orosz pestishelyzetről - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Kongatják a vészharangot Európában, Trump is megszólalt az orosz pestishelyzetről - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Sorra jelennek meg baljós jelentések az európai államoktól: Németország után a dán hírszerzés is növekvő orosz hibrid hadviselésre figyelmeztet, a Moszkvával egyébként jó kapcsolatot ápoló Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig üzemagyaghiányra. A harctereken továbbra is a drónháború dominál, Ukrán jelentések szerint most a Yandex orosz IT vállalat adatközpontját sikerült kilőni. Donald Trump amerikai elnök ismét megszólalt az orosz pestiskutató retélyes halála ügyében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×