Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Kamala Harris amerikai alelnök, a Demokrata Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél az Atlantában rendezett kampányrendezvényen 2024. július 30-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Edward M. Pio Roda

A liberális New York Times Trump győzelmét jósolja, a konzervatív brit Telegraph viszont a vereségét valószínűsíti

Feje tetejére állt az angolszász médiavilág: a brit konzervatív napilap, a Telegraph felmérése szerint jelenleg Kamala Harris, a demokraták jelöltje vezet az amerikai elnökválasztási harcban. A liberális véleményvezér New York Times viszont öt olyan tényezőt sorol fel, amelyek alapján esélyesebb, hogy ismét Donald Trump kerül a Fehér Házba.

Nem akárhonnan jött a jóslat Kamala Harris győzelmi esélyéről, az amerikai demokrata elnökjelölttel ideológiailag nem szimpatizáló, konzervatív brit Telegraph című laptól. Felmérése azt jósolja, hogy Harrisnek elég erős a támogatottsága a szükséges számú „ingadozó államban”, hogy legyőzze Donald Trumpot.

A lap hét, nem egyértelmű pártszimpátiával rendelkező államban kérdezte az embereket. A válaszok alapján Harris elviszi Pennsylvania, Michigan és Wisconsin államot, ezzel eléri azt a minimum 270 elektori szavazatot, amely birtokában az elnökválasztás győztesének mondanak ki egy jelöltet. Az eredmény az idén is szoros lehet:

a felmérés szerint Trump 262, tehát mindössze nyolcccal kevesebb elektori szavazatot gyűjthet be.

Ami azt is jelenti, hogy akárcsak Joe Bident 2020-ban, jelenlegi alelnökét is az úgynevezett "Rozsdaöv" középnyugati államai juttatnák hatalomra.

Trump közben egy másik régiót, a "Napövnek" is nevezett Georgia, Észak-Karolina, Nevada és Arizona államot nyerheti meg. Ezen a hét szövetségi államon kívül a többi erősen demokrata vagy republikánus, és valószínűleg úgy szavaz, mint legutóbb, de ezek elektori voksainak összevetéséből is Harris jön ki erősebbként, 226-tal a 213 ellenében.

Harris országos szinten is Trump előtt jár (bár ezek a számok nem pontosan jósolják meg a kimenetelt az egyes államok eltérő szavazati ereje miatt), és az ingadozó államokban is erősíti pozícióit.

Trump akkor győzhet – az elemzés szerint – ha övé lesz Észak-Karolina, Pennsylvania és Georgia.

A másik lehetősége, ha Észak-Karolinában, Michiganben és Arizonában lesz az első. Viszont eme államok közül kettőben Harris vezet.

A liberális amerikai The New York Times közben óvatosságra int: félrevezető a napi kampányhírek alapján véleményt alkotni. A lap szerint Trump öt tényező miatt nyerheti meg a választást:

  1. A legjobb gazdasági növekedést produkáló államoknak republikánus kormányzója van, a demokratáknak van egy „európai jóléti állam” álma, de Európa stagnál vagy visszacsúszik. Az amerikaiak irigylik az európaiak hosszú szabadságait, de fontosabb nekik a gazdasági dinamizmus.

  2. A demokraták az uralkodó osztály pártja. A legnagyobb vízválasztó Amerikában az, hogy kinek van diplomája. A demokraták uralják a médiát és a kultúrális intézményeket, gyerekeik jobb iskolákba járhatnak, ezért a nem diplomás, kékgalléros polgárok a republikánusokra szavaznak.

  3. A demokraták relativizálnak, a republikánusok fenn akarják tartani a létező erkölcsi és kulturális rendet.

  4. Harris hiperoptimista szlogenjei ellenére a polgárok 75 százalékának nem tetszik, amerre tart az ország.

  5. A centristákat megszólító Clintonnal és Obamával szemben Harris a fiatal baloldaliakat akarja mobilizálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×