Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Nyitókép: Pixabay

Kapnának egy brexitkerülő kiskaput a fiatalok

A fiatalok utazási könnyítéséről szóló – és a brexit-korlátozásokat részben ellensúlyozó – különalkun dolgozik az EU és Nagy-Britannia. A téma Keir Starmer új brit kormányfő európai körútja kapcsán merült fel.

Ugyan Keir Starmer új brit kormányfő azt hajtogatja: nem csinálja vissza a brexitet, de az világos, hogy új alapokra akarja helyezni hazája és az EU viszonyát. Azaz, közelíteni akar. Ennek a törekvésnek a része, hogy uniós tagállamok új javaslatot dolgoznak ki az Egyesült Királysággal a fiatalok szabad mozgása kérdésében. Az Európai Bizottság egy korábbi javaslatát a britek visszakézből elutasították. Most viszont uniós források azt mondták, hogy a tagállamok heteken belül új pontokkal akarnak előrukkolni Brüsszel számára a várható brit-EU-s tárgyalásokra.

A The Guardian című lap szerint az új európai ajánlat lehetővé tenné a briteknek is újra átgondolni a kérdést, akár ellenjavaslatot tenni, miközben leszerelnék a brit euroszkeptikusok ellenállását.

A témát azután vették elő, hogy Olaf Scholz német kancellár arról beszélt: az EU-ban sajnálatos módon csökken a brit fiatalokkal való kapcsolattartás. „A németek és az Egyesült Királyságban élők közötti kapcsolatok a brexit és a Covid-19-járvány után masszívan visszaestek. Ezen szeretnénk változtatni; ha jól ismerjük egymást, jobban megértjük egymást” - mondta Scholz szerdán újságíróknak.

Miguel Berger, berlini brit nagykövet szerint létfontosságú, hogy az emberek megértsék: a fiatalok mobilitásának semmi köze a migrációhoz vagy a szabad mozgáshoz. „Mindig azt halljuk, hogy ez a szabad mozgás, holott nem az, mivel vízumkötelezettségen és korlátozott időtartamú tartózkodáson alapul. Az emberek egy adott idő után távoznak” - fogalmazott.

Berger szerint az, hogy a fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy kávéházakban vagy au pairként dolgozzanak, nyelvet tanuljanak vagy rövid távú képzést végezzenek egymás országaiban, fontos kapcsolatokat teremt, amelyek „összeragasztják” az európai országokat. Mindeközben azonban az európai parlament a magyar kormánnyal való vitája miatt az év elején megerősítette egyes magyar egyetemek és így diákjaik kizárását az Erasmus egyetemi csereprogramból.

Visszatérve Brüsszel és London közeledésére: az áprilisi EU-ajánlat az volt, hogy a fiatalok négy évig dolgozhassanak vagy tanulhassanak brit földön - a helyi szintű tandíjat fizetve - vagy uniós országokban. Az akkor még ellenzéki Munkáspárt órákon belül nemet mondott, míg a konzervatív kormány másnap. Mivel a téma a kétoldalú kapcsolatok körébe tartozik, Rishi Sunak akkori kormányfő hat EU-s állammal kezdett el tárgyalni a lehetőségről és úgy értékelték, hogy a Labour politikai okból volt elutasító.

Az EU azonban beleegyezett, hogy egységes blokként tárgyal. A briteknél vitatott az Erasmus, mivel egyesek szerint amíg tagjai voltak, addig sokkal több uniós diák tanult az Egyesült Királyságban, mint brit az EU-ban. Ez extra anyagi terhet jelentett a brit intézményeknek. A brexit utáni helyzetben a tanulást az is drágítja, hogy a brit földre érkező EU-s diákoknak meg kell fizetniük a magas vízumköltséget és az egészségügyi járulékot is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×