Infostart.hu
eur:
387.11
usd:
333.59
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Palesztin családok menekülnek a Gázai övezet déli csücskében levő Rafahból 2024. május 8-án, két nappal azt követően, hogy az izraeli erők távozásra szólították fel a lakosságot, és műveletet kezdtek az Egyiptommal határos városban. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO május 8-án közölte, hogy az övezet déli részében levő kórházak üzemeltetéséhez mindössze három napra elegendő üzemanyag áll rendelkezésre, és Rafah három kórházának egyike, az Abu Juszef en-Nadzsár kórház már működésképtelen. Rafahnál csaknem másfélmillió palesztin keresett menedéket az övezetben dúló háború elől.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Árulkodó nyilatkozat: Izrael is elismeri, súlyosak a rafahi légicsapás következményei

Izrael közvetve elismerte, hogy súlyos polgári áldozatai voltak a dél-gázai Rafah városban végrehajtott légicsapásnak. Az ország katonai főügyésze azt mondta, hogy vizsgálják az esetet. Az izraeliek állítása szerint két Hamász-illetékest akartak megölni, de legkevesebb 35 ember halt meg.

Úgy tűnik, Izrael nem tagadja, hogy nagy számú palesztin civil halt meg egy olyan légicsapásban, amelynek célpontja a Hamász két embere volt. Az eredeti izraeli közlés szerint a Rafah városában történt akciót „precíziós lőszerrel, precíz hírszerzési információk” alapján hajtották végre. Ennek nyomán likvidálták a Hamász ciszjordániai vezérkari főnökét és egy másik, az izraeliek elleni halálos támadásokért felelős vezető Hamász-illetékest – szólt a nyilatkozat.

Azt követően azonban, hogy a helyszínről megrázó videók kezdtek megjelenni, a hadsereg először mindössze azt közölte: „az Izraeli Védelmi Erők számára ismertek a jelentések, hogy a csapás nyomán tűz ütött ki és több polgári lakosnak baja esett a körzetben. Az incidens kivizsgálás alatt áll.”

Később Jifat Tomer Jerusalmi katonai főügyész már „nagyon súlyosnak” nevezte a légicsapást, és megerősítette, hogy a fegyveres erők folytatják a vizsgálatot, amiről azt ígérte, hogy teljes körű lesz. „Az IDF sajnálja, ha bármely baj éri a háború során a harcokban nem részt vevőket” – tette hozzá.

A 35 halottról szóló híradás a Hamász által irányított gázai egészségügyi hatóságoktól jött, amelyek adatainak hitelességét az izraeliek mindig is megkérdőjelezték, a háború civil halottairól szolgáltatott adatokat is az ENSZ nemrég csendben lefelé módosította.

A rafahi incidens nyomán azonban a semlegességét féltve őrző Nemzetközi Vöröskereszt is azt közölte, hogy rafahi tábori kórházába folyamatosan sok sérült érkezik.

Az izraeliek általában nem fejeznek ki túl sok együttérzést a palesztinok irányában, ezért a katonai főügyész mérsékelt sajnálkozása arra utalhat, hogy ezúttal valóban olyan súlyos dolog történhetett, amit nem terveztek.

Szami Abu Zuhri, a terrorszervezetként számon tartott Hamász vezető illetékese „mészárlásnak” nevezte a történteket, és azt mondta: az ENSZ-t tartja felelősnek, mert „pénzzel és fegyverekkel segíti Izraelt”. Ami nyilvánvalóan nem igaz, mivel a világszervezet nem szállít fegyvereket, és éppenséggel vitában áll Izraellel a humanitárius segély beengedésének kérdésében.

„A légicsapásban meggyulladtak a menekültek sátrai, az emberek testei elolvadtak” – mondta a kórházba érkező egyik palesztin.

Bár Izrael nem köti össze a két eseményt, de vasárnap, a rafahi akció előtt a területről nyolc rakétát lőttek ki hosszú idő után a 100 kilométerre fekvő Tel-Avivra. Ezek nagy részét az izraeli légvédelem megsemmisítette. A Hamász katonai szárnya, az Al-Kasszám Brigádok közleménye szerint mindez válasz volt „a cionistáknak a polgári lakosok elleni mészárlásaira”. Közben összecsapások folytak az izraeliek által egyszer már elfoglalt észak-gázai Dzsabalijában, és az izraeliek tagadták, hogy a Hamász egy katonát ejtett volna túszul.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×