Oroszországban és több szovjet utódállamban nem „gugliznak”, hanem a Yandexen keresnek, kereskednek, írnak e-mailt, töltenek fel a felhőbe fotókat és fájlokat, fordítanak le idegen nyelvű szövegeket vagy éppen hívnak taxit. Az „orosz Google” masszív sikertörténet volt, és korábban úgy tűnt, globális céggé nőheti ki magát, még az amerikai Nasdaq-indexre is felkerült.
2022 februárjában azonban kitört az ukrajnai háború, a Yandex társalapítója, Arkagyij Volozs pedig – aki a Krím 2014-es orosz annektálása óta Izraelben él – tavaly augusztusban „barbár tettnek” nevezte az orosz inváziót. Erre természetesen azonnal felfigyeltek a Kremlben is, és a Reuters információi szerint elkezdték sugallni, hogy államosítani kellene a vállalkozást, de ebből végül nem lett semmi. A Reuters szerint azért, mert
a hatóságok féltek az „agyelszívástól”.
A háború miatt ugyan sok szakember külföldre menekült, de egy részük visszatért, miután ott vagy anyagi gondokkal, vagy gyanakvással szembesült. A visszatérőket az is vonzotta, hogy a kialakult szakemberhiány miatt magasabb fizetéseket tudtak kialkudni.
A Yandex-birodalom tehát maradt magánkézben, de egy komplex szabályozás értelmében azoknak a cégeinek, amelyek összbevétele 95 százalákát adják, orosz kézben kell maradniuk.
A tárgyalások lezárásával várhatóan elérik, hogy teljesen orosz irányítás alá kerüljön.
Az orosz hatóságok másfél éven át tárgyaltak a vállalat holland anyacégével, a Yandex NV-vel. Kommentátorok megjegyzik, hogy a Yandex mindig is úgy állította be magát, hogy független a Kreml befolyásától, de azóta, hogy stratégiai nemzeti eszközként tekintenek rá, ezt egyre nehezebb fenntartani. A mostani alku 10,2 milliárd dollárra becsülte a cég tőzsei értékét – a 2022-es ukrajnai invázió előtti hónapokban az összeg még 30 milliárd dollár közelében járt.
Ennek nyomán az 5,2 milliárd dolláros vételár magában foglalja a „kötelező, legalább 50 százalékos árengedményt a fair ár érdekében” – mondta a holland anyacég.
Kemény kormányzati szigor
Miközben a háború miatt egy sor nyugati cég vonult ki a piacról, az orosz hatóságok azzal büntették őket, hogy megnehezítették a dolgukat és arra kényszerítették őket, hogy jóval áron alul váljanak meg vállalataiktól.
A külföldi tulajdonú eszközök adásvételét az orosz kormány hagyja jóvá és követel ezért 50 százalékos árengedményt.
A Yandex 88 százalékban szabadon jegyezhető, így sok nyugati alap van a részvényesei között – írja a Reuters.
Az eladási ügylet érdekessége, hogy a vételár készpénzes részét kínai jüanban fizetik ki – Oroszországon kívül. A Yandex NV vállalta, hogy ezt követően leáll a márkanév használatával. A vevő a Yandex vezető orosz menedzsereiből összeállt Consortium.First, amelyet a Lukoil energiagég befektetési alapja támogat, továbbá Alekszandr Csacsava, Pável Prassz és Alekszandr Rjazanov üzletemberek – akik közül egy sem esik nyugati szankciók hatálya alá. Az új menedzsment azt ígérte a dolgozóknak: a cég független marad.