eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Moszkva, 2018. június 14.Sztanyiszlav Csercseszov, az orosz labdarúgó-válogatott vezetőedzője (b) tiszteleg a harmadik gólt megszerző játékosa, Artyom Dzjuba előtt a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság Oroszország - Szaúd-Arábia nyitómérkőzésén a moszkvai Luzsnyiki stadionban 2018. június 14-én. Az orosz válogatott 5-0-ra győzött. (MTI/AP/Matthias Schrader)
Nyitókép: Matthias Schrader

Miért „maradt Európában” a szankcionált orosz futball?

Az Orosz Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottsága a napokban behúzta a kéziféket és nem hagyta jóvá, az ország labdarúgó válogatottja az Ázsiai szervezetben versenyezzen. A döntés értelmében a Moszkva ukrajnai inváziója miatt büntetett oroszok maradnak az UEFÁ-ban. Miért történt mindez?

A Gazeta.ru című portál idézte Alekszandr Djukovot, az Orosz Labdarúgó Szövetség főnökét, aki magyarázattal szolgált:

„26 ázsiai ország támogatta az Oroszország elleni szankciókat és nincs semmiféle garancia arra, hogy az Ázsiai Labdarúgó Szövetség hagyná a válogatottnak, hogy kijusson nemzetközi tornákra".

A vezető azt is elmondta, hogy 2021. óta először az orosz szbornaja márciusban egy európai válogatott – Szerbia csapata - ellen áll ki, egy barátságos mérkőzésre.

A Gazétának nyilatkozó volt orosz válogatott Dmitrij Bulinkin határozottan támogatta a döntést.

Az oroszok szerint az sem volt világos, hogy az ázsiai szövetség saját regionális tornáin indulhattak-e volna az oroszok.

Például, az orosz olimpikonokat először meghívták az Ázsiai játékokra, de aztán nem engedték meg nekik a versenyzést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a NOB tilalma miatt – magyarázták a Gazéta forrásai.

„A lehetőség, hogy átlépjünk az ázsiai szövetségbe, nem tűnik el. Élhetünk egy ilyen lehetőséggel, ha nem idén, de jövőre"

– mondta Djukov.

A sportvezető szerint azok, az Ázsiai Labdarúgó Szövetség-tagállamok kaszálhatják el az oroszok szerepléseit a szervezet rendezvényein, amelyeknek a kormányai elutasítják a Kreml politikáját (miközben szerinte több más ázsiai ország támogatja az orosz labdarúgókat). Ilyen lehet például Japán, Dél-Korea és Ausztrália - mondta.

„Maga az átlépés nem jelentené azt, hogy automatikusan részt vehetünk majd hivatalos mérkőzéseken. Ehhez a FIFA támogatására van szükségünk. Ehhez szükségünk van a világbajnoki selejtezőkön való részvétel tilalmának feloldására” - fejtegette Djukov.

„A futballtisztviselők meglehetősen barátságosak hozzánk. De van egy politikai szint - ott más a helyzet. Ázsiából 26 ország támogatott bizonyos politikai döntéseket Oroszország ellen. Vannak országok, amelyek nem akarnak az AFC-ben (az Ázsiai Labdarúgó Szövetségben) látni minket”.

"Nincs értelme az átlépésnek"

Djukov álláspontját visszhangozta Dmitrij Bulikin, az orosz labdarúgó-válogatott korábbi csatára is:

"Egyetértek az orosz szövetséggel: nincs különösebb értelme a átlépésnek. Itt is, ott is letilthatnak bennünket, de az biztos, hogy az európai ligába már nem fogunk tudni visszatérni... És a színvonal, a minőség és a pénz szempontjából az UEFA természetesen sokkal ígéretesebb, mint az ázsiai konföderáció. Azt hiszem, ha bárkit megkérdez az ázsiai klubokról, még azt sem tudnák megmondani, hogy Cristiano Ronaldo melyik csapatban játszik ".

Nagyon bonyolult az átlépés procedúrája és rengeteg jóváhagyásra van szükség. Ezért rengeteg kérdés merül fel.

„Engedik majd, hogy az ottani Bajnokok Ligájában játsszunk? És válogatott meccseket? Természetesen minden ettől függ. Én még várnék, főleg, hogy minden vezető azt mondja, hogy először érjen véget ’a különleges katonai művelet’ (az ukrajnai háború „háborúként” való megnevezése Oroszországban büntetendő cselekmény), aztán majd meglátjuk, hol és hogyan játszhatunk”.

Az Ázsiai Labdarúgó Szövetségbe való átigazolás elutasításának híre pozitív reakciókat váltott ki az orosz labdarúgás világában.

Vjacseszlav Koloszkov, az Orosz Labdarúgó Szövetség tiszteletbeli elnöke például megjegyezte:

„Van egy pozitív üzenet az UEFA-tól, például, hogy megengedik, hogy bírókat nevezzünk ki az európai tornára, az ifjúsági csapatok az utánpótlási program keretében játszhatnak, döntés született arról, hogy fiataljaink részt vehetnek az U17-es tornákon, de vannak technikai problémák ezzel kapcsolatban. Ázsia viszont nem mutat tényleges érdeklődést” - mondta.

„Nem látok semmilyen perspektívát Ázsiában. Bár területileg mindkettőhöz tartozhatunk, mégis az orosz futball mindig is Európához kötődött” – jegyezte meg Ruszlan Nigmatullin korábbi válogatott kapus. „Őszintén szólva korántsem biztos, hogy ott tárt karokkal fogadnának minket. Úgyhogy várjuk, hogy az UEFA feloldja a tiltást és hogy Európában indulhassunk a címekért”.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×