Nagy-Britanniában az angol műemlék-épületeket kezelő English Heritage le akarja kötelezni a gyerekeket – mármint ugrálókötelezni, azaz rávenni őket, hogy úgy ugráljanak a húsvéti ünnep alkalmából, ahogy őseik tették.
A csokitojások ajándékozása, a húsvét napi sült báránycomb és a keresztes zsemlék mellett az ugrálókötelezés is sokáig az angol hagyomány része volt.
"A 20. században egész családok ugrálóköteleztek nagypénteken és édes, keresztes zsemléket (hot cross bun) ettek, hogy bírják a tempót"
– mondta a Telegraphnak Amy Boyington, az English Heritage vezető történésze. (De persze az is lehet, hogy azért ugráltak, hogy leadják az édesség fogyasztása nyomán keletkező extra kilókat.)
"Ha valakinek van rokona, aki még emlékszik a tradícióra, lépjen kapcsolatba velünk!" – tette hozzá. A húsvéti játékokhoz kétségkívül tartozhattak mondókák is, de ezek is jobbára feledésbe merültek. Pedig, a szájhagyomány fontos ahhoz, hogy megértsük társadalmuk történetét – mondta.
This Easter, we’re bringing back skipping! ??#DYK that many people would enjoy ‘skipping day’ on Good Friday, where they would skip all day, topping up their energy with hot cross buns?
— English Heritage (@EnglishHeritage) April 6, 2023
Discover more ➡️ https://t.co/NEuaaPIluv pic.twitter.com/Wl9AsFJ0XM
Hogy a húsvéti ugrálás ne tűnjön el nyomtalanul, az idén több angliai műemléképületben – kastélyokban, udvarházakban, de Stonehenge-ben és apátságokban is – ugrálóköteleket osztogattak az odalátogató gyerekeknek.
A Telegraph szerint az ugrálókötelezés többezer éves játék lehet; 17. századi holland metszeteken is feltűnik.
Az ősi angol ugrálókötelezés kicsit más, mint a játszótéri – teszi hozzá a lap –, ugynis nem egy vagy két résztvevő ugrál át egy viszonylag rövid kötélen, hanem emberek nagy csoportja veti magát a levegőbe egy hosszabb kötél mentén.
Bizonyíték nincs rá, de egyes történészek szerint a kötélnek jelképes jelentése lehetett, mivel Júdás felakasztotta magát, miután elárulta Jézust, akit Nagypénteken feszítettek keresztre.
Bár feljegyzések szerint az ugrálókötelezés egykor népszerű hagyomány volt a tengerparti angol városokban, egy mostani felmérés szerint a megkérdezettek háromnegyede soha nem hallott róla.
Egyéb brit húsvéti játékok
Húsvéti emelgetés: Ez a játék az angol-walesi határvidéken és Nyugat-Angliában volt népszerű: emberek egy csoportja a lehető legmagasabbra emelt egy széken ülő férfit vagy nőt. Ahhoz, hogy abbahagyják és leszállhasson, minden emelőt meg kellett csókolnia vagy „bírságot” kellett fizetnie.
Tojásjárás: Egy kicsit a magyar locsolkodásra emlékeztet. Lancashire grófságban emberek házról házra jártak és kértek húsvéti tojásokat, amelyeket hagymahéjban főztek meg, hogy aranysárga színük legyen.
Tojás-rázás: Minden játékosnak van egy tojása, amire ráírták a nevét. A tojásokat egy szitában vagy edényben elkezdik rázni. Akié eltörik, az kiesik a játékból és értelemszerűen az nyer, akié a legvégéig ép marad.
Kanál-tojás futóverseny: A játékosoknak egy kanálban szállítva kell futva a célba jutattniuk egy tojást. Lehet egyéniben és váltóban is indulni – utóbbi során az egyik kanálból a másikba kell segítség nélkül átadni a tojást.
Húsvéti tojásvadászat: Az egyik legnépszerűbb húsvéti játék, amely nem is angol, hanem német eredetű. Viktória királynő is élvezte a játékot gyerekként, és erről 1833-as naplóbejegyzésében is írt.