„Gyarmati sorunkat erősítették meg – a törvény fabatkát sem ér” – állt az egyik plakáton. A másikon pedig: „Skócia legyen önálló és az Európai Unió tagja”. Így fogadta az év egyik legfagyosabb éjszakáján a skót fővárosban, Edinburgh-ban nemzeti zászlókat lengető néhány száz tüntető a londoni bírósági döntést.

A brit Legfelsőbb Bíróság szerint az autonóm skót parlament nem tarthat függetlenségi népszavazást a központi, londoni kormány igenje nélkül. Ami nincs is meg. A parlament melletti tér túloldalán a még kisebb számú ellentábor (a brit Union Jack zászlóval felszerelkezve) hazaárulózott. Az Unió – mármint a skótok és az angolok uniója – 400 éve működik.

„Ami nincs elromolva, azt nem kell megjavítani”

– mondta egyik vezetőjük.

Skóciában a helyi ügyek jelentős részét a részleges autonómia kormánya intézi – például a pandémia idején Nicola Sturgeon első miniszter saját napi tájékoztatókat tartott és a helyi lakosok ezeket nézték, nem pedig Boris Johnson londoni szerepléseit.

Sturgeon elszakadáspárti Skót Nemzeti Pártja azt is meglovagolja, hogy a skótok nem szavaztak a brexitre. A 2016-os brexitnépszavazáson – az országban domináns angolok voksaival – a britek mindössze négy százalékos többséggel foglaltak állást az EU-ból való kilépés mellett. A tisztán skóciai szavazatok 62 százaléka azonban a maradást akarta.

A skótok mindössze két évvel korábban 55 százalékban választották a Nagy-Britanniában maradást első függetlenségi népszavazásukon, de a brexitvoks után sokan elárulva érezték magukat, és átálltak a függetlenségi táborba.

Nicola Sturgeon és pártja, az SNP ezt használja egyik érvként a skót függetlenségre, amellett, hogy Skócia anyagilag jobban járna és visszatérhetne az EU-ba. A mostani londoni döntés azonban azt jelenti, hogy nem tudja törvényesen kiírni jövő októberben a második függetlenségi népszavazást.

Az egyik tüntető közölte: mivel a skótok saját, autonóm parlamentjükbe többségükben a függetlenség híveit szavazták be, ezért világos, hogy függetlenséget akarnak. A tiltakozók előtt megjelent Sturgeon pedig azt mondta, „világossá vált, hogy az Egyesült Királyság nem a népek önkéntes partnersége".

"Senki sem fogja elhallgattatni a skót népet”

– tette hozzá, utalva rá, hogy autonóm kormánya „új utat talál majd a népszavazásra”.

Maga az SNP a bírósághoz benyújtott érvelésében az önállóságra vágyó és a dominás szerbekkel véres etnikai háborút vívó Koszovóhoz hasonlította Skóciát.

Londonban viszont a bírák úgy foglaltak állást, hogy Skócia „nem katonai megszállás alatt élő gyarmati lakosokhoz hasonló elnyomott nép”, amelyet akarata ellenére irányít a brit kormány, ezért nem vonatkozik rá az önrendelkezési jog. És hogy mit csinál majd Rishi Sunak brit kormányfő, aki nagyon nem ezzel akart foglalkozni? Egyelőre semmi határozottat nem mondott, szóvivője pedig úgy fogalmazott: „nem hiszi”, hogy úgy lesz, ahogy Sturgeon akarja, hogy a következő brit parlamenti választás egyben skót függetlenségi népszavazás is legyen.