Infostart.hu
eur:
352.87
usd:
308.19
bux:
142724.48
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
III. Károly brit király Nicola Sturgeon skót tartományi miniszterelnököt fogadja a királyi család hivatalos skóciai rezidenciáján, az edinbrughi Holyrood-palotában 2022. szeptember 12-én. A skót fővárosban Károly részt vett az édesanyja, II. Erzsébet királynő tiszteletére tartott istentiszteleten. A királynő a skóciai Balmoral kastélyában hunyt el szeptember 8-án, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében, és most az edinburghi Szent Egyed-székesegyházban van felravatalozva egy napra.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Peter Byrne

Döntést hozott a skót függetlenségi népszavazásról a brit legfelsőbb bíróság

A döntés értelmében a brit kormány hozzájárulására lesz szükség a referendum kiírásához.

A brit legfelsőbb bíróság végzése szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról.

A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a nyolc évvel ezelőtti népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e az újabb függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.

A legfőbb brit jogi fórum

nyolcezer oldalnyi jogi érvelés

áttanulmányozása után egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy az újabb referendum olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széles körű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében. E döntési körbe tartoznak a brit unió sorsáról szóló döntések is, így a skóciai parlament nem alkothat jogszabályt önállóan ilyen ügyekben – hangzott a legfelsőbb bíróság indoklásában, amelyet Lord Robert Reed, a jogi testület elnöke olvasott fel.

Dorothy Bain, a skót kormány jogi főtanácsosa a legfelsőbb bírósághoz beterjesztett keresetében azzal érvelt, hogy a skót függetlenségről szóló népszavazás megtartásából még akkor sem következik automatikusan és azonnal a brit unió megszűnése, ha a résztvevők többsége Skócia elszakadására voksol, így a referendum kiírása nem érinti a London hatáskörében meghagyott döntési és rendelkezési területeket.

A legfelsőbb bíróság végzése szerint azonban

a népszavazás és a döntési hatáskörök elosztásáról szóló törvény közötti kapcsolat "korántsem annyira laza" és következmények nélküli, ahogy azt a skóciai kormány jogi főtanácsadója érvelésében leírta,

így a brit unióval kapcsolatos, jelenleg érvényes alkotmányos konstrukcióból csak olyan következtetés vonható le, hogy a skót parlament nem alkothat törvényt az újabb függetlenségi népszavazásról London hozzájárulása nélkül.

Egyszer már elbukott

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

A 2014-es referendum szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt – többhavi kormányközi tárgyalássorozat után – Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.

Ez az egyezmény teremtette meg a lehetőséget a skóciai parlament számára a népszavazásról szóló törvények megalkotására.

A nyolc évvel ezelőtti referendum eredménye a brit kormány rendszeresen hangoztatott érvelése szerint legalább egy nemzedéknyi időre lezárta a skóciai függetlenség kérdését, ezért London folyamatosan elzárkózik az újabb függetlenségi népszavazás engedélyezésétől.

A népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott – a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta rendszeresen hangoztatja azt a véleményét, hogy a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból.

Sturgeon néhány héttel ezelőtt 2023. október 19-ét jelölte ki az újabb függetlenségi népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság megállapította volna a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására.

A skót miniszterelnök a brit legfelsőbb bíróság végzésének szerdai kihirdetése után a Twitteren közzétett első reagálásában csalódottságának adott kifejezést.

Nicola Sturgeon úgy fogalmazott: az olyan törvények, amelyek nem teszik lehetővé, hogy Skócia dönthessen saját sorsáról London beleegyezése nélkül, megmutatják, hogy csupán mítosz minden olyan felfogás, amely az Egyesült Királyságot önkéntes partneri viszonyrendszerként állítja be.

A skót miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróság elutasító döntése esetén a skót kormány a következő, 2024 végén esedékes brit parlamenti választásokat tekinti majd népszavazásnak a skóciai függetlenségről, és ezen a választáson az SNP egyetlen kampánytémája a skót függetlenség lesz.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.

Vitézy Dávid: „aláírtam, új villamosvonal épül uniós pénzből”

„Aláírtam a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának 32,2 milliárd forint értékű európai uniós támogatási szerződését, így új villamosvonal épül a Szent Gellért tér és a Budafoki út között, a Műegyetem rakparton keresztül” – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
Kemény üzent Putyinnak a NATO-főtitkár: bármit lépnek, a válaszunk pusztító lenne

Kemény üzent Putyinnak a NATO-főtitkár: bármit lépnek, a válaszunk pusztító lenne

A szövetség kifejezetten erős állapotban van, és Donald Trump amerikai elnök nyomása érdemben hozzájárult az európai védelmi kiadások növeléséhez. Ukrajnáról azt mondta, hogy Oroszország havonta akár 35 ezer katonát veszít, a front már nem romlik úgy Kijev számára, mint korábban, az orosz nukleáris fenyegetéssel kapcsolatban pedig leszögezte: a válasz bármilyen csapásra pusztító lenne – mondta el Mark Rutte NATO-főtitkár a Handelsblattnak adott interjúban. Ukrajna NATO-tagságáról óvatosan fogalmazott: bár az irányt visszafordíthatatlannak nevezte, jelenleg nincs meg az egyhangú támogatás a felvételhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×