Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.97
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Perth, 2014. szeptember 13.John McCutcheon, a skót királyi ezred volt katonája az igen szavazatok mellett kampányol a skóciai Perthben 2014. szeptember 13-án a szeptember 18-i népszavazásra, amelyet Skócia Nagy-Britanniától való elszakadásáról rendeznek. (MTI/EPA/Robert Perry)
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Perry

Népszavazásnak hívott skót közvélemény-kutatás a brit bíróság előtt

A függetlenségi referendumról kell az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának döntenie. A skót első miniszter jelezte: ha London nem enged, a következő parlamenti választási kampány egyben függetlenségi kampány is lesz.

„Aktuális és jelentős téma” – ezekkel a szavakkal szólította fel a tervezett újabb skót függetlenségi népszavazás véleményezésére az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságát Skócia elsőszámú közjogi méltósága. A két országrész Walesszel és Észak-Írországgal együtt alkotja az Egyesült Királyságot, de a tagnemzetek az utóbbi harminc évben több-kevesebb autonómiát kaptak.

A skót autonómiát – helyi parlamenti többsége miatt – vezető Skót Nacionalista Párt már évek óta forszírozza a függetlenségről szóló újabb névszavazást, részben azért, mert

a skótok többsége nem szavazott a brexitre, míg az angolok igen.

Dorothy Bain, Skócia első ügyvéd azt mondta, hogy a szavazók rendre olyan helyi képviselőket választanak, akik a függetlenséget támogatják. Ezért – közölte a brit Legfelsőbb Bírósággal – Skóciának Westminster, azaz

a brit parlament jóváhagyása nélkül is meg kell engedni, hogy népszavazást tartson a kérdésben.

"Ez egy olyan kérdés, amelynek a végleges megoldására kérem a bíróságot, (...) rendkívül közérdekű a skót nép és az Egyesült Királyság népe számára" – tette hozzá.

Az utóbbi években három egymást követő brit konzervatív miniszterelnök utasította el egy második függetlenségi népszavazás engedélyezését, miután az Skót Nemzeti Párt 2014-ben elveszítette az elsőt. Az érvelés: a skót parlamentet létrehozó 1998-as törvény értelmében csak Westminster rendelkezik jogi felhatalmazással egy ilyen népszavazás jóváhagyására.

Bain azzal érvel, hogy a javasolt népszavazás konzultatív jellegű, és mivel az eredménye nem lesz kötelező érvényű az Egyesült Királyság kormányára nézve, így

lényegében egy kormány által irányított közvélemény-kutatás lesz.

Öt bíró, élén Lord Reeddel, a legfelsőbb bíróság két skót bírájának egyikével most meghallgatja a Bain és a brit kormány ügyvédjeinek a kérdéssel kapcsolatos érveit. Végleges döntésüknek óriási következményei lesznek Nicola Sturgeon edinburgh-i nacionalista kormányára és az Egyesült Királyság jövőjére nézve.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy a skót parlament jogszerűen tarthat népszavazást a függetlenségről – amelyet Sturgeon 2023. október 19-én akar megtartani –, akkor Liz Truss miniszterelnöknek azzal a reális kilátással kell szembenéznie, hogy az Egyesült Királyság szétesése idején lesz kormányon.

Ha a bíróság Sturgeon ellen dönt, akkor ő várhatóan a skót függetlenséget állítja majd a következő brit parlamenti választások középpontjába, azzal érvelve, hogy Skóciának elidegeníthetetlen joga van dönteni a jövőjéről. A közvélemény-kutatások szerint a skót szavazók többsége jobban támogatja ezt az érvet, mint magát a függetlenséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×