Infostart.hu
eur:
361.57
usd:
309.2
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Perth, 2014. szeptember 13.John McCutcheon, a skót királyi ezred volt katonája az igen szavazatok mellett kampányol a skóciai Perthben 2014. szeptember 13-án a szeptember 18-i népszavazásra, amelyet Skócia Nagy-Britanniától való elszakadásáról rendeznek. (MTI/EPA/Robert Perry)
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Perry

Népszavazásnak hívott skót közvélemény-kutatás a brit bíróság előtt

A függetlenségi referendumról kell az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának döntenie. A skót első miniszter jelezte: ha London nem enged, a következő parlamenti választási kampány egyben függetlenségi kampány is lesz.

„Aktuális és jelentős téma” – ezekkel a szavakkal szólította fel a tervezett újabb skót függetlenségi népszavazás véleményezésére az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságát Skócia elsőszámú közjogi méltósága. A két országrész Walesszel és Észak-Írországgal együtt alkotja az Egyesült Királyságot, de a tagnemzetek az utóbbi harminc évben több-kevesebb autonómiát kaptak.

A skót autonómiát – helyi parlamenti többsége miatt – vezető Skót Nacionalista Párt már évek óta forszírozza a függetlenségről szóló újabb névszavazást, részben azért, mert

a skótok többsége nem szavazott a brexitre, míg az angolok igen.

Dorothy Bain, Skócia első ügyvéd azt mondta, hogy a szavazók rendre olyan helyi képviselőket választanak, akik a függetlenséget támogatják. Ezért – közölte a brit Legfelsőbb Bírósággal – Skóciának Westminster, azaz

a brit parlament jóváhagyása nélkül is meg kell engedni, hogy népszavazást tartson a kérdésben.

"Ez egy olyan kérdés, amelynek a végleges megoldására kérem a bíróságot, (...) rendkívül közérdekű a skót nép és az Egyesült Királyság népe számára" – tette hozzá.

Az utóbbi években három egymást követő brit konzervatív miniszterelnök utasította el egy második függetlenségi népszavazás engedélyezését, miután az Skót Nemzeti Párt 2014-ben elveszítette az elsőt. Az érvelés: a skót parlamentet létrehozó 1998-as törvény értelmében csak Westminster rendelkezik jogi felhatalmazással egy ilyen népszavazás jóváhagyására.

Bain azzal érvel, hogy a javasolt népszavazás konzultatív jellegű, és mivel az eredménye nem lesz kötelező érvényű az Egyesült Királyság kormányára nézve, így

lényegében egy kormány által irányított közvélemény-kutatás lesz.

Öt bíró, élén Lord Reeddel, a legfelsőbb bíróság két skót bírájának egyikével most meghallgatja a Bain és a brit kormány ügyvédjeinek a kérdéssel kapcsolatos érveit. Végleges döntésüknek óriási következményei lesznek Nicola Sturgeon edinburgh-i nacionalista kormányára és az Egyesült Királyság jövőjére nézve.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy a skót parlament jogszerűen tarthat népszavazást a függetlenségről – amelyet Sturgeon 2023. október 19-én akar megtartani –, akkor Liz Truss miniszterelnöknek azzal a reális kilátással kell szembenéznie, hogy az Egyesült Királyság szétesése idején lesz kormányon.

Ha a bíróság Sturgeon ellen dönt, akkor ő várhatóan a skót függetlenséget állítja majd a következő brit parlamenti választások középpontjába, azzal érvelve, hogy Skóciának elidegeníthetetlen joga van dönteni a jövőjéről. A közvélemény-kutatások szerint a skót szavazók többsége jobban támogatja ezt az érvet, mint magát a függetlenséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×