eur:
395.39
usd:
366.76
bux:
65135.59
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Boris Johnson brit kormányfőt ábrázoló gúnymaszkot visel egy északír tüntető a kormányfő látogatása idején a Belfast közelében levő Hillsborough kastélyánál 2022. május 16-án, tizenegy nappal a tartományi parlamenti választások után. Johnson a brexit-megállapodás részét képező észak-írországi protokollról tárgyal a kormányalakítással megbízott helyi pártok vezetőivel.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark Marlow

Boris Johnson tovább feszíti a húrt az EU-val – az északír katolikusok sem repesnek

Egymásnak ellentmondó üzenetek után úgy tűnik, hogy Boris Johnson kormánya nem adta fel a pókerjátszmát, amiben azt lebegteti, hogy összetépi az EU-val kialkudott brexitegyezmény északír záradékát, ami elméletben kereskedelmi háborúhoz is vezethet.

Az elmúlt héten harcias brit nyilatkozatok vetítették előre, hogy London csúnyán összeveszhet az Európai Unióval a brexit utáni kereskedelem politikával összefonódott nagy kérdése miatt: Észak-Írország az EU vámterületének része legyen-e vagy sem?

Boris Johnson hétfő este tárgyalt a vezető északír pártokkal az uniós brexitegyezmény úgynevezett északír záradékáról, ami a brit–EU vita mellett helyi miniválságot is kreált: a legnagyobb protestáns párt blokkolja a házelnök megválasztását és így a két, sokáig szemben álló közösségi közötti hatalommegosztó parlament működését.

Ebbe a közegbe indult Londonból Boris Johnson, aki az út előtt egy „káposzta is megmaradjon, a kecske is jóllakjon” típusú cikket írt egy belfasti lapba, azt fejtegetve, hogy nem dobja ki az északír záradékot, de azt „alapvetően át kell írni”. Felmerült a kérdés, hogy akkor most Brüsszelnek enged és elárulja a koronahű fő északír protestáns pártot, vagy az EU-nak dob kesztyűt?

Hétfő estére világossá vált, hogy inkább az utóbbi a helyzet. Johnson belfasti megbeszélései után cselesen úgy fogalmazott: egyik helyi pártnak sem tetszik a brexit utáni „kereskedelmi rezsim” (ami azért nem helytálló, mert egyes északír pártok a ring ellentétes sarkaiban vannak), és hogy „törvényhozási megoldás kell a problémára”.

Ami valójában annyit tesz:

a brit kormány mégis benyújtja a törvényjavaslatot, ami lehetővé teszi majd az északír záradék „részbeni” hatályon kívül helyezését.

Amire Brüsszelben azt mondták, a britek ezzel nemzetközi szerződést sértenének meg. Az EU-tag Írország pedig arra figyelmeztetett, hogy Johnson kormánya veszélybe sodorja az északír békét. Továbbá, hogy borulhat a brexit utáni kétoldalú kereskedelem teljes rendszere, ha a britek egyoldalúan lépnek fel.

Az unionistákkal szemben ugyanis a valamikor a jövőben az Írország egyesítését akaró katolikus Sinn Féin párt – amely másfél hete megnyerte a helyi választásokat – támogatja a záradékot. Ők azzal vádolják a Johnson-kormányt, hogy az helyi riválisuk, a Demokratikus Unionista Párt oldalára állt és valójában nem a helyi parlamenti patthelyzet feloldása a célja.

Johnson kormánya azt állítja, hogy éppenséggel a záradék az, ami veszélyezteti a békét, mert prioritást ad az ír–északír kereskedelemnek, szemben a brit belföldi kereskedelemmel. Miért? Mert a brit szárazföldről Észak-Írországba érkező árukat el kell vámoltatni, az élelmiszereknek pedig egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük.

Az ügy pikantériája, hogy ezt Nagy-Britannia aláírta.

Most viszont azt mondja, a protokoll nem maradhat meg jelenlegi formájában, mert egyes termékek így nem kerülhetnek fel az északír szupermarketek polcaira. Ezek között valamiért prominens helyen szerepel a thai zöld curry és az angol Cumberland kolbász.

„Szeretnénk konszenzusos módon megoldani és felszámolni ezeket a kelet–nyugati határokat” – fejtegette Johnson, „de ehhez kell nekünk egy biztosítás”. Ezzel érvelve akarja a parlament elé vinni a záradék részleges felfüggesztését lehetővé tévő törvényjavaslatot, amit Írország és az EU hevesen ellenez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×