eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az amerikai 18. légi szállítású hadtest katonái egy C-17-es teherszállító repülőgép felé haladnak az észak-karolinai Fort Bragg támaszpontról 2022. február 3-án. Az Egyesült Államok átmeneti jelleggel mintegy 2000 katonát küld Lengyelországba és Németországba. Nyugati országok azzal vádolját Ororszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon egy esetleges invázióra készülve. A Kreml azt állítja, hogy nem áll szándékában Ukrajnát megtámadni, de hivatalos biztonsági garanciákat követel, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz.
Nyitókép: MTI/AP/Chris Seward

Cseh államfő: nincs ok NATO-csapatokat küldeni Ukrajnába

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök nem tart attól, hogy Oroszország esetleg megtámadná Ukrajnát. Zeman a CNN Prima News prágai hírcsatornának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi feszültséget a szavak háborújának tartja mindkét fél részéről, és szeretné, ha ez így is maradna. Hétfőn és kedden a cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter is együtt látogat Ukrajnába és tárgyal a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről.

Miloš Zeman az interjúban úgy fogalmazott, szeretné, ha a szavak háborújánál nem nőne nagyobbra az orosz–ukrán konfliktus. A cseh köztársasági elnök szerint az oroszok nem bolondok, és tudják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint amennyit nyernének. „Ha összevetjük a nyereség és a veszteség oldalakat, s mivel az oroszok nem buták, az jön ki, hogy veszítenének, ráadásul sokat veszítenének” – jelentette ki a cseh államfő. Az elnök úgy véli, ha mégis fegyveres konfliktussá alakul át a szópárbaj, akkor az nagy valószínűséggel csak a két kelet-ukrajnai szeparatista régióra korlátozódna.

Miloš Zeman nem küldene cseh katonai csapatokat a NATO keleti határára. Azt mondta, mindez csak fegyvercsörgetés. Ezzel szemben Csehország új külügyminisztere, Ján Lipavský január végén azt nyilatkozta Brüsszelben, a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való találkozója után, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése Csehországnak is érdeke. Más vezető cseh kormánypárti politikus is hasonló, Ukrajnát egyértelműen támogató, és Oroszországot elmarasztaló nyilatkozatot tett.

„Úgy vélem, ha Ukrajna nem tagja a NATO-nak, akkor nincs ok arra, hogy oda katonai csapatokat küldjön a szövetség”

– fogalmazott ugyanakkor Miloš Zeman.

A cseh köztársasági elnök azt is nehezményezi, hogy Prága közel négyezer tarackágyú lövedéket ajándékozott Kijevnek. Hozzátette, hogy ő üzletemberként pénzért értékesítette volna a lövedékeket, ám azt is elmondta, érti, hogy meg akartak szabadulni azoktól a lövedékektől, mert azok olyan ágyúkba használatosak, amelyeket rövidesen a cseh hadsereg kivon a forgalomból.

A cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter két napra együtt látogat Ukrajnába, ahol a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről tárgyalnak, valamint arról, milyen konkrét segítséget nyújthatnak országaik a moszkvai fenyegetettség árnyékában élő Ukrajnának. Ján Lipavský cseh, Ivan Korčok szlovák és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kiindulópontként leszögezte, hogy támogatják Ukrajna politikai függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A cseh diplomácia vezetője közösségi oldalán arról írt, hogy 3,6 millió cseh korona értékű humanitárius segélyt is átadnak. A külügyminiszterek az osztrák–cseh–szlovák regionális együttműködés, az úgynevezett Slavkovi Háromszög keretében vesznek részt az Ukrajnára nehezedő háborús fenyegetettséget oldani hivatott diplomáciai erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×