Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.35
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Az amerikai 18. légi szállítású hadtest katonái egy C-17-es teherszállító repülőgép felé haladnak az észak-karolinai Fort Bragg támaszpontról 2022. február 3-án. Az Egyesült Államok átmeneti jelleggel mintegy 2000 katonát küld Lengyelországba és Németországba. Nyugati országok azzal vádolját Ororszországot, hogy több mint százezer katonát vonultatott fel az ukrán határon egy esetleges invázióra készülve. A Kreml azt állítja, hogy nem áll szándékában Ukrajnát megtámadni, de hivatalos biztonsági garanciákat követel, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz.
Nyitókép: MTI/AP/Chris Seward

Cseh államfő: nincs ok NATO-csapatokat küldeni Ukrajnába

Miloš Zeman cseh köztársasági elnök nem tart attól, hogy Oroszország esetleg megtámadná Ukrajnát. Zeman a CNN Prima News prágai hírcsatornának adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi feszültséget a szavak háborújának tartja mindkét fél részéről, és szeretné, ha ez így is maradna. Hétfőn és kedden a cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter is együtt látogat Ukrajnába és tárgyal a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről.

Miloš Zeman az interjúban úgy fogalmazott, szeretné, ha a szavak háborújánál nem nőne nagyobbra az orosz–ukrán konfliktus. A cseh köztársasági elnök szerint az oroszok nem bolondok, és tudják, hogy Ukrajna megtámadásával sokkal többet veszítenének, mint amennyit nyernének. „Ha összevetjük a nyereség és a veszteség oldalakat, s mivel az oroszok nem buták, az jön ki, hogy veszítenének, ráadásul sokat veszítenének” – jelentette ki a cseh államfő. Az elnök úgy véli, ha mégis fegyveres konfliktussá alakul át a szópárbaj, akkor az nagy valószínűséggel csak a két kelet-ukrajnai szeparatista régióra korlátozódna.

Miloš Zeman nem küldene cseh katonai csapatokat a NATO keleti határára. Azt mondta, mindez csak fegyvercsörgetés. Ezzel szemben Csehország új külügyminisztere, Ján Lipavský január végén azt nyilatkozta Brüsszelben, a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel való találkozója után, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése Csehországnak is érdeke. Más vezető cseh kormánypárti politikus is hasonló, Ukrajnát egyértelműen támogató, és Oroszországot elmarasztaló nyilatkozatot tett.

„Úgy vélem, ha Ukrajna nem tagja a NATO-nak, akkor nincs ok arra, hogy oda katonai csapatokat küldjön a szövetség”

– fogalmazott ugyanakkor Miloš Zeman.

A cseh köztársasági elnök azt is nehezményezi, hogy Prága közel négyezer tarackágyú lövedéket ajándékozott Kijevnek. Hozzátette, hogy ő üzletemberként pénzért értékesítette volna a lövedékeket, ám azt is elmondta, érti, hogy meg akartak szabadulni azoktól a lövedékektől, mert azok olyan ágyúkba használatosak, amelyeket rövidesen a cseh hadsereg kivon a forgalomból.

A cseh, a szlovák és az osztrák külügyminiszter két napra együtt látogat Ukrajnába, ahol a legfőbb közjogi méltóságokkal a kialakult helyzetről tárgyalnak, valamint arról, milyen konkrét segítséget nyújthatnak országaik a moszkvai fenyegetettség árnyékában élő Ukrajnának. Ján Lipavský cseh, Ivan Korčok szlovák és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter kiindulópontként leszögezte, hogy támogatják Ukrajna politikai függetlenségét és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. A cseh diplomácia vezetője közösségi oldalán arról írt, hogy 3,6 millió cseh korona értékű humanitárius segélyt is átadnak. A külügyminiszterek az osztrák–cseh–szlovák regionális együttműködés, az úgynevezett Slavkovi Háromszög keretében vesznek részt az Ukrajnára nehezedő háborús fenyegetettséget oldani hivatott diplomáciai erőfeszítésekben.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. Az amerikai tőzsdéken a pénteki nyitásban kezdetben megnyugvás látszott, a Dow index pluszba is került és Európában is mérséklődtek a mínuszok, ez azonban nem tartott sokáig. Közben ma már nagyot esett az Anthropic, közel a jegyzésáron be lehet szállni ma a sztoriba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×