eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Pedestrians wearing protective masks walk past stalls at the Xinjiang International Grand Bazaar in Urumqi, Xinjiang province, China, on Wednesday, May 12, 2021. China has told nations criticizing its policies in Xinjiang to stop interfering in domestic affairs. Source: Bloomberg
Nyitókép: Bloomberg / Getty

Washington szerint agybefolyásoló fegyvert fejlesztenek a kínaiak

Az Egyesült Államok feketelistára tett 34 kínai szervezetet – az érvelés szerint az emberi jogok megsértése és „a tudatot befolyásoló fegyverzet” fejlesztése miatt.

Bár a Trump-kormányzat volt a Kínával való szembenállás igazi bajnoka, úgy tűnik, az utód, Joe Biden sem adja alább. A Fehér Ház már korábban bejelentette a pekingi rendezésű téli olimpia diplomáciai bojkottját, a megfogalmazás szerint a „Hszincsiang tartományban folyó népírtás és emberiség elleni bűntettek miatt”. Washington az ujgurok és más muszlim kisebbségek táborba zárása és zaklatása miatt tiltakozik.

Csütörtökön a Biden-kormányzat több mint 30 kínai kutatóintézetet tett feketelistára. A magyarázat: nekik is közük van az emberi jogsértésekhez, és állítólag olyan, a tudat befolyásolására alkalmas fegyverzetet fejlesztenek, amely aláásná az Egyesült Államok nemzetbiztonságát.

Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium azzal vádolta meg a Kínai Katonai-Orvosi Tudományok Akadémiáját, hogy

a biotechnológiát felhasználva „támogatja a kínai haderő céljait, többet között az agyat befolyásoló fegyverek létrehozását”.

A megfogalmazás felidézi a Mandzsúriai jelölt című regényt és filmet, amelynek főhősét agymosás útján alvó ügynökké programozták át – habár Washington most nem említette, hogy mi is lehet a tudatbefolyásoló fegyverzet.

„A biotechnológia tudományos kutatása és az orvosi innováció életeket menthet. Sajnos, a Kínai Népköztársaság arra használja ezeket a technológiákat, hogy megpróbálja ellenőrizni polgárait és meg inkább elnyomja az etnikai és vallási kisebbségek tagjait” – közölte Gina Raimondo kereskedelmi miniszter.

Az amerikai Külügyminisztérium korábban „széleskörben elterjedt, államilag pénzelt kényszermunkának és tömeges fogvatartásnak” minősítette az ujgurok és más muszlim kisebbségek hszincsiangi kezelését. Peking tagadja a vádakat.

A Kereskedelmi Minisztérium további négy kínai céget tett tiltólistára, mert szerinte szerepet játszanak a kínai haderő modernizálásában

– ez pedig szembemegy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel.

Öt további céget azért büntetnek, mert azok állítólag „megpróbáltak olyan amerikai technológiához jutni, amivel modernizálták volna a kínai Népi Felszabadító Hadsereget.

Amerikai illetékesek már régóta panaszkodnak arra, hogy Kína intellektuális tulajdon-lopásai többmilliárd dollár veszteséget többezer munkahely eltűnését okozzák. Peking közben tagadja, hogy intellektuális tulajdont lopott volna.

A minisztérium emellett grúziai, malajziai és törökországi cégek ellen lépett fel, mert állítólag „amerikai termékekhez juttatták az iráni katonai programokat”.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×