Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
HATAY, TURKEY - MAY 08: A view of lined up beams of light of the Starlink satellites spotted in sky over Hatay, Turkey on May 08, 2021. (Photo by Burhan Ates/Anadolu Agency via Getty Images)
Nyitókép: Sorba rendeződött Starlink-műholdak Törökország felett 2021 májusában (Burhan Ates/Anadolu Agency/Getty Images)

Harcba száll Elon Muskkal az Európai Űrügynökség

Elon Musknak engedik, hogy döntsön a világűr szabályairól – erre figyelmeztetett az Európai Űrügynökség vezetője. A vészjósló megjegyzés hátterében az áll, hogy a techcézár több tízezer műholdat akar felbocsátani.

Elon Musk 2018-ban emlékezetes módon egy Tesla roadster kocsit lőtt ki a világűrbe. Mindez egy ideig jó témát szolgáltatott a médiának, de aztán elfelejtettük. Most viszont valami olyasmire készül, amivel jóval nagyobb hatása lehet a mindennapi életre – közel 30 ezer műholdat akar pályára állítani.

Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) új vezérigazgatója arra sürgette az európai vezetőket: ne engedjék, hogy Musk domináljon az új „űrgazdaságban”, mert ha nem lépnek fel közösen, akkor ő fektetheti le a játékszabályokat.

Az illetékes erről a Financial Timesnak adott interjújában beszélt. Ebben megjegyezte: az, hogy gyorsan bővül Musk műholdas internetes szolgáltatása, a Starlink, azzal a veszéllyel jár, hogy

az európai játékosok szó szerint kiszorulnak a pályáról... mármint a Föld körüli röppályáról.

„Az űrben sokkal kevesebb hely lesz a frekvenciák és a röppályák tekintetében. Ezért az európai kormányok közös érdeke kéne hogy legyen, hogy lehetőségeket biztosítsanak az európai szolgáltatóknak egy igazságos piacon” – fejtegette.

Németország nemrég kérvényezte a Nemzetközi Telekommunikációs Uniótól, hogy 40 ezer műhold kapjon engedélyt a Starlink frekvenciatartományának használatára. Musk – amerikai felügyelőszerveken keresztül – eddig már 30 ezer ilyen műholdra szerzett engedélyt.

A befektető és cégfőnök az mondta, hogy űrhajózási vállalata, a SpaceX az idén 30 milliárd dollárt költhet a Starlink kiterjesztésére.

Josef Aschbacher szerint Musk kapacitásai már most olyan nagyok, hogy a felügyelőszerveknek és a versenytársaknak is nehéz lesz a nyomába érni.

„Itt van

egyetlen ember, aki a világ aktív műholdjai felének a tulajdonosa.

Ez eléggé meglepő. Gyakorlatilag ő fekteti le a szabályokat. A világ többi része – köztük Európa – nem reagál elég gyorsan” – mondta.

A Starlink és a brit kormány által támogatott OneWeb több száz, sőt, több ezer alacsony pályán repülő műholdkapcsolatot akar kiépíteni, hogy szélessávú internetet szolgáltasson olyan vidékeken, ahol nehezen megoldható a kábeles internet. Hasonlóra készül a kínai kormány és az Amazon cég. Mindezt az teszi lehetővé, hogy olcsóbbá vált a műholdak fellövése és maguk a műholdak is – emlékeztet az FT.

Közben egyelőre nincsenek nemzetközi szinten elfogadott közlekedési szabályok az alacsony röppályájú műholdakra. Becslések szerint hét éven belül már 100 ezer kereskedelmi űreszköz kering majd a Föld körül, ami miatt sürgőssé válik a biztonság garantálása. Az egyik aggasztó lehetőség az, hogy a túlzsúfolt földkörüli pályákon megnő az ütközések és a különösen veszélyes törmelék és űrszemét támasztotta veszély.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×