Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Peter Sabaka szlovák orvos (j) és Vladimir Lengvarsky szlovák egészségügyi miniszter (k) sajtótájékoztatót tart Pozsonyban 2021. november 8-án. Szlovákiában a koronavírussal fertőzöttek számának jelentős növekedése miatt az ország több részén is a szigorú korlátozásokat vezettek be.
Nyitókép: MTI/AP/TASR/Pavel Neubauer

A szlovákiai magyarok nyitottabbak a koronavírus elleni védőoltásra

Egy novemberben végzett felmérésből kiderült, hogy Szlovákiában a magyar nemzetiségű lakosság hajlandósága az oltás felvételére jóval magasabb, mint a szlovákoké. Az ország püspökei közben hangot adtak elégedetlenségüknek a templomzár miatt, és szeretnék, ha az ádventi időszakban engedélyeznék a nyilvános istentiszteletek megtartását.

Ha egy szlovák állampolgár külföldön szeretné felvenni a koronavírus elleni oltás harmadik adagját, akkor az adott országban érvényes szabályok szerint oltják be. Míg Szlovákiában a második és a harmadik adag oltóanyag beadása között hat, addig például Ausztriában csak négy hónapnak kell eltelnie. Amennyiben egy szlovák állampolgár úgy dönt, egy harmadik országban oltatja be magát, kérnie kell a nemzeti tanúsítvány kiállítását, majd a megadott szlovák oldalon keresztül igényelheti az Európai Unióban érvényes, digitális Covid-igazolványt.

Akár odahaza, akár külföldön oltatják be magukat a szlovák állampolgárok, az egy novemberben készült felmérésből jól látszik, hogy a védőoltást elsősorban a liberálisok, a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a kormánykoalíció szavazói pártolják. A Focus ügynökség novemberben készült közvélemény-kutatása szerint az oltásellenesség leginkább azokra jellemző, akik az Európai Uniót is szkeptikusan szemlélik.

Az eredményekből kiderült, hogy az egyes pártok választói között is jelentős eltérések vannak. Míg a két kormánypártnak, az OĽaNO-nak és az SaS-nek, valamint a parlamenten kívüli Hlas választóinak átoltottsága 70 százalékos, addig az idén október elején a három korábbi magyar párt egyesülésével megalakult Szövetség szavazóinak oltásra való hajlandósága eléri a 83 százalékot.

Az országos adatokat tekintve a magyarlakta Dunaszerdahelyi járás átoltottsága már jó ideje kiemelkedően magas, így nem meglepő, hogy a közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a magyar nemzetiségűek 66 százaléka vette fel az oltást, míg a szlovák válaszadók körében ez a szám 61 százalék. Mindez azzal magyarázható, hogy a szlovákiai magyarokat erősen befolyásolja Magyarország oltási politikája is.

Akár be van oltva az ember, akár nincs, a múlt csütörtök óta tartó lockdown mindenkinek tiltja az istentiszteleteken való részvételt az országban. A templomok teljes lezárását Martin Kramara, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője eltúlzott intézkedésnek tartja. „Elfogadtuk, hogy a misékre csak oltottak és a víruson átesettek mehetnek. Elfogadtuk a létszámbeli korlátozásokat is. A templomok teljes lezárása aránytalannak tűnik, örülnénk, ha ezt a tilalmat átértékelnék” – mondta a püspöki kar szóvivője.

Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes el tudja képzelni, hogy a templomokat az oltottak és a víruson átesettek látogathassák. Úgy véli, nem jó ötlet megnyitni az oltatlanok számára is a templomokat, de az oltottak számára szigorú szabályokkal elfogadható lenne. Igor Matovič pénzügyminiszter is hasonló véleményen van. Azt mondta, ha az oltottak számára lehetővé tennék az istentiszteleten való részvételt, az jelentősen motiválná a nyugdíjasokat az oltásra.

Az ellenzék arra figyelmeztet, hogy ha az egyházi korlátozásokon enyhítenek, az felháborodást válthat ki más szektorokban. „Ha úgy döntenek, hogy az oltottak és a betegségen átesettek részt vehetnek istentiszteleten, akkor ugyanilyen feltételeket követelnek majd a sport és kulturális rendezvények szervezői” – fogalmazott Peter Pellegrini, a Hlas párt elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×