Infostart.hu
eur:
377.78
usd:
320.53
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay.com

Kiderült, mi nyugtalanítja leginkább Szlovákia népét

A járványidőszak ellenére Szlovákia lakossága inkább optimista, több mint 51 százalékuk bizakodva várja a jövőt – derült ki egy friss felméréséből, amely a gazdaság magas növekedési ütemére számít az elkövetkező években.

Szlovákia lakossága elsősorban a családja miatt optimista a jövőt illetően, konkrétan a válaszadók 62 százaléka értékelt így, a lakhatás miatt 42 százalékuk, a digitalizáció miatt pedig 39 százalék. A felmérés egyik érdekes tanulsága, hogy a jövőt sötétebb színekben látókat a kormány kaotikus járványkezelése miatt ma

már nagyobb mértékben nyugtalanítja az ország politikai helyzete, mint maga a járvány.

A koronavírus-járvány újabb eldurvulásától a lakosság 40 százaléka tart, az ország politikai helyzete a megkérdezettek 66 százalékát aggasztja. 56 százalék az éghajlatváltozás miatt aggódik, 50 százalék pedig a világ geopolitikai helyzetét tartja nyugtalanítónak – derült ki az elmúlt hetekben készült felmérésből, melyet 1772 válaszadó megkérdezésével készített a Szlovák Takarékpénztár.

Érezhető a járvány hatása

A pandémia valamivel rosszabb hatást gyakorolt a nőkre és az idősekre. A legtöbb válaszadó számára a védőoltás bizakodásra ad okot, ezért pozitívan tekintenek a jövőbe. A felmérés alapján a pozsonyi, hitelképesebb, képzettebb és idősebb emberek az oltás pozitív hatásában bíznak. Az emberek 39 százaléka számára a digitalizáció az oka annak, hogy várják a jövőt. A technikai fejlődés fő előnyeinek a gyorsabb és hatékonyabb kommunikációt, az információkhoz való hozzáférést tartják, kevesebb irodai bürokráciával, ami ezen kívül idő- és energiatakarékos is.

Azok az emberek, akik jelenlegi pénzügyi helyzetük miatt nem várják a jövőt, azt mondják, hogy véleményüket megváltoztatná a magasabb jövedelem és némi anyagi tartalék. A megkérdezettek nagy része szerint

az anyagi helyzetük javításához legalább 1300 eurós havi fizetésre és 20 ezer eurónyi megtakarításra lenne szükségük.

A valóság ezzel szemben az, hogy az országos átlagbér az idei első negyedévben 1124 euró volt, és a nagy többség ennél is kevesebbet keres, míg az átlagos megtakarítások 2–3 ezer euró között mozognak. Ezen javíthat, hogy az elkövetkező évekre az elemzők a szlovák gazdaság 4–5 százalékos növekedésére számítanak, aminek köszönhetően nőhet a foglalkoztatottság, és újra beindulhat a fizetések látványosabb növekedése is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×