„A 68 éves és harmadik évtizede hatalmon lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre jobban hisz saját különleges, történelmi szerepében. Az újjászületett orosz nemzet atyjának tartja magát, amely otthon és külföldön harcol a gyáva, képmutató és erkölcsileg rothadó Nyugattal szemben” – az értékelés nem az orosz állami tévé valamelyik megmondóemberétől, hanem a New York Timestól származik.

Másokkal együtt az amerikai lap is azt latolgatja, hogy mire lehet számítani az orosz elnöktől szokásos, monstre évértékelő beszédében.

Téma pedig, amiben a külvilág kíváncsi az álláspontjára, van elég:

• lesz-e háború Ukrajnával? Volodimir Zelenszij ukrán elnök Putyin szerdai országértékelő beszéde előtt dobta be, hogy bárhol hajlandó találkozni vele a háború sújtotta Kelet-Ukrajnában. Mit mond erre?
• Hagyja-e meghalni a börtönben nemezisét, az éhségsztrájkoló Alekszej Navalnijt?
• Van-e hozzáfűznivalója ahhoz, hogy a cseh hatóságok szerint a Szergej Szkripal kettős ügynököt vádak szerint megmérgező ügynökök követhettek el évekkel korábban halálos szabotázst cseh földön?

Utóbbi témában a brit Bellingcat oknyomozó csoport azt állítja, hogy hat további katonai ügynök vett részt és egy GU-tábornok koordinálta a lépéseket.

„Felsőbbrendűségi tudata és a hozzá társuló arrogancia a hatalom érzését adja neki, ami veszélyes... ilyenkor az ember azt hiszi, hogy történelmi küldetése van”

– magyarázta az amerikai lapnak Tatjana Sztanovaja, Oroszország-kutató, a Moszkvai Carnegie Center külsős munkatársa.

Van, aki szerint miatta élnek jobban, van aki többet akar

Az oroszok egy része egyetért: szemben az első demokratikusan választott elnök, Borisz Jelcin kaotikus éveivel, Putyin alatt megkapták a nyugdíjakat és a fizetéseket, visszaszorították az egyszerű embereket fenyegető bűnözőket, és elkezdték fejleszteni az országot.

Felnőtt azonban egy generáció, amely szerint ezt már nem elég:

ők Navalnij által megihletve le akarnak számolni az állami szintű korrupcióval, a jogsértésekkel, további jólétet akarnak, miközben nem izgatja őket a geopolitika.

Közben Putyin azzal van elfoglalva, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vetett ki Moszkvára, a NATO határozottabban támogatja Ukrajnát, és a Nyugat számára kiemelt téma lett a normálisabb időkben korábbi nézetei miatt valószínűleg óvatosabban kezelt ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij sorsa.

"A jó és a semlegesség végső összecsapása"

A fegyenctelepen éhségsztrájkba kezdett Navalnij hívei szerdára masszív tömegtüntetéseket szerveztek, hogy elnyomják Putyin üzeneteit – viszont a belügyminisztérium potenciális provokátoroknak és rendbontóknak állította be a tiltakozókat, és figyelmeztette őket: ne merjenek erőszakosan fellépni a rendőrökkel szemben.

A Navalnij-stáb „a jó és a semlegesség közötti végső összecsapásként” aposztrofálta a szerdai napot, amire egy sor városban a hatóságok már előre elkezdték őrizetbe venni a mozgalom koordinátorait és kordonokat állítottak fel az utcákon, hogy akadályozzák a gyülekezést.

Útlezárásokkal akarják távol tartani a tüntetőket

A moszkvai főügyészség szerint Navalnijék „külföldi megrendelésre, színes forradalmat készítenek elő” és ezért néhány, már „idegen ügynöknek” minősített civilszervezet betiltását követelte – az ügyben jövő héten indul per.

Sok városban a megerősített rendőri erők mellett megjelentek az ellentmondásosan megítélt Orosz Gárda nevű szervezet egyenruhás tagjai. Moszkvában az összes, a Kremlhez vezető nagyobb utat és teret lezárták – írta a Newsru.com oldal. Jekatyerinburgban közben törölték a rendőrök számára a szabadságolásokat, és hivatalosan a győzelem napi parádé előkészületei miatt tartják őket készültségben.