Aki sokat keresett a világgazdaságot bénító karanténok közepette, az most nyúljon a zsebébe és segítsen ki másokat – ezzel az ötlettel állt elő az IMF, amelyről eddig úgy tartották, hogy fájdalmas, sőt pusztító reformokat kényszerített ki azokból az országokból, amelynek a szükség óráiban kedvezményes hitelt adott.

A Nemzetközi Valutaalap szerint ideiglenes szolidaritási adót kéne kivetni a módosabbakra,

mivel a pandémia növelte világon a gazdasági és egészségügyi szakadékot.

Az IMF erre szokásos, féléves pénzügyi monitoring jelentésében tért ki. Az érvelés szerint a szolidaritási adó megnyugtatná a világjárvány által leginkább hátrányba szorítottakat, hogy a Covid-19 elleni harc a társadalmak kollektív fellépése.

A témában a Financial Times című üzleti lap megkérdezte Vitor Gaspart, az IMF pénzügyi főnökét. Ő azt mondta: azzal, hogy

jelképesen megnövelnék a pandémia idején prosperálók adóját, megnövelnék a társadalmi kohéziót

– még akkor is, ha a közkiadások rendszerét nem kell újjáépíteni.

Az egyes országoknak azért kéne mérlegelniük az ötletet, mert ezáltal polgáraik úgy érezhetnék, hogy „mindenki hozzájárul a Covid-19 után talpraállást célzó erőfeszítéshez”.

Az IMF megjegyezte: a pandémia nyomán például azzal nőttek a különbségek, hogy a fiatalabb és szegényebb lakosok nagyobb arányban vesztették el munkahelyüket és bevételüket.

Az erős adórendszert felépített fejlett államoknak – egy időre – meg kellene növelnie a legmagasabb szja-kulcsokat, javasolja a Valutaalap, megemlítve Németországot, ahol az újraegyesítést követően szolidaritási adót vezettek be.

A 2020-ban különösen nagy profitot bezsebelő cégek extra bevételeit is meg kéne adóztatni

– vetette fel az IMF.

„Néha nagyon fontos az ilyen hozzájárulás jelképes ereje. Az ilyesmi olyan, különleges és ritka helyzetekben történik, amikor nagyon fontos szerep hárul a társadalmi szolidaritásra” – magyarázta Gaspar az FT-nek.

A Valutaalap annak ellenére állt elő az ötlettel, hogy a járvány és vele járó gazdasági lassulás nem veszélyezteti a legtöbb ország közkiadásait. Közgazdászok szerint a fejlett országok adósságszintje várhatóan stabilizálódik a pandémia után. Az a tény, hogy sok állam nagy kölcsönöket vett fel az elmúlt évben (a polgárok és a vállalkozások kisegítésére), jobb gazdasági kilátásokkal kecsegtet az IMF szerint.

Az alacsony kamatlábak nyomán a fejlett gazdaságok köztartozásai az évtized közepére stabilizálódhatnak és emiatt – az IMF szerint – az Egyesült Államoknak például alacsonyabb lesz az adóssága, mint korábban jósolták. A szegényebb államok számára viszont nagyobb gond lesz adósságuk finanszírozása. Az IMF korábban azt mondta, hogy a vártnál jobb gazdasági talpra állásra számíthat a világ, mert a globális gazdaság nem 5,2 százalék, hanem 6 százalékkal bővül majd az idén.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!