Egyre súlyosabb a helyzet Kelet-Ukrajnában: az utóbbi napokban hat ukrán katona halt meg az oroszajkú lázadók uralta Donbassz régió határán. Az orosz médiában pedig az a téma, hogy egy ötéves kisgyerek életét vesztette az ukrán kormányerők egyik támadásában.

Kijev és a Nyugat az ukrán határ mentén végzett csapatösszevonásokkal vádolja Moszkvát, míg a Kreml azt mondja, a NATO lépéseire válaszol, és a saját területén azt csinál, amit akar.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök most emelte a tétet azzal, hogy felszólította a NATO-t: támogassa a MAP rövidítéssel jelölt „tagsági akciótervet” – ez lenne az első formális lépés Kijev felvétele felé. Zelenszkij szerint a MAP egy olyan jelzés lenne, ami elrettentené a további „orosz agressziót”.

Az ukrán elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott beszélgetésében kijelentette: „a NATO az egyetlen út a háború befejezésére a Donbasszban”.

Hétfőn két további ukrán katona halt meg a lázadókkal folytatott harcban, ezt megelőzően pedig egy nap alatt négy ukrán katona vesztette életét.

Stoltenberg a Twitterre posztolt megjegyzésében támogatta Ukrajna területi egységét, de addig már nem ment el, hogy válaszoljon a kérdésre: hajlandó-e az Észak-Atlanti Szövetség felajánlani Kijevnek a tagsági akcióprogramot.

„Felhívtam Zelenszkij elnököt és komoly aggodalmamat fejeztem ki Oroszország Ukrajna körüli katonai aktivitása és a tűzszünet-sértések miatt. Továbbra is elkötelezettek vagyunk közeli partnerségünk mellett” – fogalmazott.

Washingtonban közben úgy tűnik, szintén passzolták a labdát, annak ellenére, hogy

Biden elnök pénteken „megingathatatlan támogatásáról” biztosította Kijevet.

Jen Psaki elnöki szóvivő úgy fogalmazott: Ukrajna felvételéről nem az Egyesült Államok, hanem a NATO dönt.

Az újságírók azt firtatták, hogy Zelenszkij elnök a Bidennel folytatott első telefonbeszélgetése során említette-e a NATO-tagság kérdését. Zelenszkij Boris Johnson brit miniszterelnökkel is beszélt, és azt mondta: „az orosz lépések komoly kihívást jelentenek Ukrajna biztonságának”.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő reakciója minderre az volt, hogy

Ukrajna NATO-tagsága „még inkább elmérgesítené a helyzetet”.

Ami a két szomszédos – és temérdek rokoni és kulturális szállal kötődő – ország között már olyan szintre süllyedt, hogy Ukrajnában törvény tiltja a Szputnyik V covid-vakcina engedélyezését, mivel azt egy „agresszor államban” fejlesztették ki.

A NATO 2008-ban nyitotta ki a kaput a majdani ukrán tagság előtt és Kijev az elmúlt években közeledett is a szövetséghez: katonákat küldött például Afganisztánba és Koszovóba. A felvételt viszont fékezi, hogy a NATO először az ukrán biztonsági és katonai ágazat reformját akarja látni.