Infostart.hu
eur:
376.52
usd:
321.83
bux:
128030.58
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Ralf Roletschek/ Wikimedia

Európa nem hisz a hidrogén-meghajtású kocsikban

Ne számítsunk a hidrogén-meghajtású kocsik tömeges elterjedésére – ezt üzente az Európai Uniónak az autógyártó ágazat néhány vezetője. Az unió motorjának számító Franciaország és Németország Kínával rivalizálva, jelentős összegeket akar áldozni hidrogénalapú energia fejlesztésére.

„Egyáltalán nem lesz hidrogén az autókban” – mondta Herbert Diess, a Volkswangen főnöke a Financial Timesnak. Legalábbis szerinte az európai autókban nem. Ő volt a cégnél az, aki felügyelte az elektromos átállásra indított, 35 milliárd eurós projektet.

„Hidrogénmeghajtás 10 év múlva sem lesz, mert az fizikailag nem reális”

– mondta a szakember.

Pedig a hidrogén „tiszta” energiaforrásnak számít, és használata illeszkedne az Európai Unió 2050-re meghirdetett karbonsemlegességi célkitűzéséhez, amellyel hatalmas nyomás alá helyezték az autógyártó ágazatot. Mindez azt jelenti, hogy a gyártóknak nagy büntetésekkel kell szembenézniük, ha nem iktatják ki a fosszilis üzemanyaggal hajtott kocsikat.

Az európai terv részeként Franciaország és Németország együttesen 16 milliárd eurót költ a hidrogénalapú energiatermelésre, ami az unión belül a legnagyobb ilyen befektetés.

A nagy európai autógyárak azonban szkeptikusak – írja a Financial Times.

  • A Daimler-Benz például évtizedeken át kísérletezett hidrogén-meghajtású kocsikkal – sikertelenül –, és tavaly végleg leállította a programot.
  • A BMW még nem adta fel, de nem is nagyon erőlködik.
  • A Peugeot gazdája, a francia PSA sem bizakodó és inkább az elektromos kocsik fejlesztésébe fekteti energiáját.

Meglepő azonban a kontraszt az ázsiai versenytársakkal. A japán Toyota élen jár a hidrogén-meghajtású autók terén. 2014. óta a piacon van első ilyen modellje, a Mirai. A dél-koreai Hyundai is nagy pénzeket költ a fejlesztésre, kihasználva a bőkezű állami támogatást és azt a tényt, hogy vállalati ügyfelek hidrogén-autó parkot akarnak maguknak.

Európában viszont a szigorú uniós emissziós szabványok arra késztették az autógyártókat, hogy több tízmilliárd eurót fektessenek az elektromos autók szívét adó akkumulátorok fejlesztésébe. Számukra ez kiszámíthatóbb és költséghatékonyabb, szemben a hidrogénnel.

Ágazati vezetők szerint állami támogatás nélkül évente 100 ezer hidrogén-meghajtású kocsit kellene eladni ahhoz, hogy elkezdjen gyorsan kiépülni az ilyen járművek üzemeltetéséhez szükséges töltőállomás-hálózat és megtérüljön az a pénz, amit a hidrogénes kocsik fejlesztésébe fektettek be.

A franciák szerint megjelenhetnek a hidrogén-üzemű járművek, de ezek nem személyautók, hanem buszok, vonatok, taxik, hajók és teherkocsik lehetnek, amelyek rögzített útvonalon közlekednek – erről beszélt Benoit Potier, az Air Liquide nevű cég főnöke. Németországban már 2018-ban teszteltek hidrogén-meghajtású vonatot és a Siemens a német államvasutakkal együttműködve olyan hidrogénvonatot tervez, amelyet 15 perc alatt lehet újratölteni.

Az ilyen szerelvények váltanának fel 1400 jelenlegi dízelvonatot.

Amivel sok széndioxid-emissziót lehetne megspórolni Európának, az a hidrogén-meghajtású kamionokra való átállás lenne. A kamionok az összes európai jármű 2 százalékát teszik ki, de a közúti szállításból származó emisszió 22 százalékát adják.

Szakértők szerint esetükben 70 százalékos hatékonyságú lehet csak a hidrogéncella és egy elektromos akkumulátorra és motorra is szükség van – ezért egy ilyen jármű üzemeltetése háromszor többe kerülne, mint egy elektromos kamioné. Viszont az elektromos kamion üzemeltetése – a nehéz akkumulátor miatt – szintén drágább lenne, mint a hagyományos.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csak néhány hajó merészkedett átkelni a Hormuzi-szoroson, nyolcszáz másik még várakozik

Szakértők szerint jelenleg akár 800 hajó is vesztegelhet a térségben, rakománnyal megpakolva. Miközben az olajárak elkezdtek csökkenni, a világgazdaság szereplői feszülten figyelik a fejleményeket.
inforadio
ARÉNA
2026.04.10. péntek, 18:00
Nagy Attila
a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Mérsékelt hangulatromlás a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel az európai tőzsdéken mérsékelt eséssel indult a nap, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten estek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×