eur:
392.87
usd:
366.34
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Jarmúk menekülttábor, 2018. május 22. Szíriai civilek visszatérnek egykori otthonuk romjaihoz a Damaszkusztól délre fekvő Jarmúk palesztin menekülttábor körzetében 2018. május 24-én, három nappal az után, hogy szíriai kormánykatonák kiszorították az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet dzsihadistáit a Damaszkusztól délre fekvő al-Hadzsár el-Aszuád körzetből. A szíriai hadsereg és szövetségesei hetek óta harcoltak az al-Hadzsár el-Aszuád-i terület és a szomszédos Jarmúk palesztin menekülttábor visszafoglalásáért, a főváros melletti utolsó területért, amely még az IÁ kezén volt. (MTI/EPA/Juszef Badaui)
Nyitókép: MTI/EPA/Juszef Badaui

Ébredeznek a dzsihadisták: "Soha nem győzték le az Iszlám Államot"

Bár két évvel ezelőtt elbukott a “Kalifátus”, azaz Szíriában és Irakban területeket elfoglaló Iszlám Állam, de a brutalitásáról hírhedt csoport ideológiája és a létét támogató szociális körülmények még mindig erősek a térségben.

Az amerikai vezetésű szövetséges légierő gyakorlatilag szétbombázta az Iszlám Államot, a vele szövetséges kurd milíciák pedig a csatamezőn futamították meg a dzsihadistákat. Az angol rövidítéssel ISIL-ként is emlegetett szélsőséges erő azonban még mindig nem tűnt el Szíriából és Irakból – írja az Al Dzsazíra.

Sok ISIL-harcos még mindig ezekben az országokban tartózkodik, és arra vár, hogy mikor csatlakozhat társaihoz, amikor erre jobbak lesznek a körülmények. Mindezt arra lehet alapozni, hogy tavaly mindkét országban emelkedett az Iszlám Állam követői által végrehajtott támadások száma:

Irakban 600 ilyen incidenst jegyeztek fel 2020 első felében, Szíriából pedig szinte naponta érkeznek hírek halálos támadásokról Deir Az-Zor térségből.

A környéken tavaly több százan vesztették életüket a dzsihadisták rajtaütéseiben.

„Az ISIL tavaly májusban megtámadta az egyik csapatszállító teherautónkat, és az összes újoncot megölte. A bajtársaimmal együtt rettegtem, hogy minket is megtámadnak, és nem tudtam aludni” – mondta egy neve elhallgatását kérő szíriai katona.

A dzsihadisták különösen az ellenőrzőpontokon álló katonákra jelentenek veszélyt, és azokra, akiket a szíriai rezsim kollaboránsainak tartanak. Naponta érkeznek hírek gyilkosságokról – mondta a katona.

Míg Donald Trump emlékezetes módon kivonta a kurd milíciákat támogató amerikai különleges egységeket Szíriából, addig Joe Biden elnök számára újra kérdés lett, hogy mit kell kezdeni az ébredező Iszlám Állammal és hogy valójában mekkora fenyegetést jelent.

Irakban jelenleg 2500, Szíria észak-nyugati részén pedig 700 amerikai szolgál. Az ENSZ becslése szerint az egykori Iszlám Államnak még mindig 10 ezer fegyverese van, és 300-500 millió dollár közötti pénztartalékot halmozott fel.

Bár a csoport immár nem hívja fel magára a figyelmet elborzasztó nyilvános akasztásokkal vagy lefejezésekkel, de egyre több támadást intéz helyi rendőrök és katonák ellen. A szíriai biztonsági erőket például a korábbiaknál súlyosabb támadások érik, és a dzsihadisták öngyilkos merénylőket küldtek egy bagdadi piacra.

„Az ISIL-t soha nem győzték le

– mondta az Al Dzsazírának Olivier Guitta biztonsági szakértő. – Nagyon is létező dolog. Két évvel az után, hogy a föld alá vonult, elkezdte újraszervezni magát Irakban, és készül a következő fázisra. Sok falut vont ellenőrzése alá, és megfélemlíti a helyi lakosokat.”

Az ISIL új vezetése azok közül a harcosok közül jött létre, akiknek egy titkos alku részeként megengedték, hogy családjaikkal együtt elvonuljanak a „Kalifátus” szétbombázott „fővárosából”, Rakkából – mondta a szakértő. „A koalíció hatalmas hibát követett el, hogy engedte, a dzsihadisták a fegyvereikkel együtt távozzanak. A középszintű parancsnokoknak így lehetőségük volt megtervezni a csoport visszatérési stratégiáját.”

Más szakértők megjegyzik: az Iszlám Állam részben a térség szektás ellentétei miatt létezik. A 2003-as, amerikai vezetésű iraki invázió nyomán erőre kaptak a síita milíciák Szíriában és Irakban, a síitákat „eretneknek” tartó ISIL pedig a kiábrándult szunnita fiatalok közül állított sokakat soraiba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×