Infostart.hu
eur:
363.61
usd:
324.86
bux:
144742.74
2026. október 14. szerda Helén
Az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagát tartalmazó hűtőtáskákat pakol egy autó csomagtartójába egy férfi a fővárosi kormányhivatal parkolójában a XIII. kerületi Teve utcában 2021. február 9-én. Elkezdődött az AstraZeneca oltóanyagok kiszállítása a fővárosi háziorvosokhoz. Budapesten a fővárosnak szánt 720 AstraZeneca-ampullából egyet-egyet kapnak a háziorvosok, így mintegy 7200 embert tudnak majd beoltani.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Egyre több egészségügyis fordul az AstraZeneca oltása ellen Nyugat-Európában

Nő az ellenállás Európában a brit-svéd AstraZeneca covid-védőoltással szemben azután, hogy több egészségügyi dolgozó is kellemetlen mellékhatásokat szenvedett el.

Az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti szérumszállítási vita, majd a dél-afrikai vírusvariánssal szembeni gyenge teljesítmény után több európai országban panaszkodik az egészségügyi személyzet: az AstraZeneca oltás kellemetlen mellékhatásokkal jár. Beoltott kórházi és frontvonalbeli dolgozók jelentettek beteget, ami további terhet ró az egészségügyi szolgálatokra.

A klinikai kísérletek során is feljegyzett mellékhatások között van a hőemelkedés és láz, valamint a fejfájás. A szakemberek azt mondják, ez normális jele annak, hogy beindult az immunreakció.

Mint a Reuters megjegyzi, az Európában jóváhagyott Pfizer és Moderna vakcinák esetében is említenek hasonló, ideiglenes tüneteket, köztük a lázat és fáradékonyságot.

Franciaországi jelentések szerint ugyanakkor egy normandiai kórház személyzeténél február 6-án beadott AstraZeneca oltás után erősebbek voltak a mellékhatások, mint az Pfizer-szérum esetében. Ezt Melanie Cotigny, a Saint-Lo városban található kórház kommunikációs menedzsere mondta és hozzátette: a beoltottak 10-15 százalékánál volt mellékhatás. „Ez csak lázas állapot, hányinger, ami 12 órán belül elmúlik.”

Más kórházakból érkező hasonló jelentések után a francia gyógyszerbiztonsági hatóság közölte, hogy „ismert mellékhatásokról” van szó, de figyelemmel kell kísérni, azok mennyire intenzíven jelentkeznek. Elrendelte továbbá, hogy az egészségügyben ne egyszerre adják be a különböző csapatoknak a szérumot, hogy ne legyenek fennakadások a munkában.

Svédországban közben két 21 egészségügyi körzet közül Sormland és Gavleborg régiókból azt jelentették, hogy

az AstraZeneca-szérummal beoltott 400 egészségügyi dolgozó közül 100-nak ment fel a láza.

A legtöbb eset enyhe volt és bár egy időre leállították az oltásokat, közölték, hogy újrakezdik vele az ellátást.

Az AstraZeneca a nyilvánosság elé állította szóvivőjét, aki azt mondta: „jelenleg olyan reakciókról tudunk, amelyekre a klinikai vizsgálatok során szerzett bizonyítékok alapján számítottunk. Nem volt bizonyított, súlyos mellékhatással járó eset”.

Németországban is téma volt a brit-svéd szérum a héten: jelentések szerint

a frontvonalban dolgozók egy része megtagadta az AstraZeneca-oltás felvételét, mert egyesek azt mondták, hogy erős mellékhatásokat éltek át.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter erre azt mondta, hogy a szer biztonságos és hatékony és ő maga „azonnal beoltatná magát vele”.

Németországban az egyes szövetségi államokban nem lehet válogatni a vakcinák között, így előfordul, hogy emberek nem jelennek meg az oltás időpontjában. A németeknél korábban kétségek merültek fel, hogy a brit fejlesztésű szérum hatékony-e az idősebbek esetében. Most viszont több politikus és egészségügyi szakember is sietett azt mondani, hogy nagyon sikeresen tudja megakadályozni a súlyos Covid-19 kialakulását.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Fordulat jöhet a Mol szerbiai üzletében, a szerb elnök legalábbis jelezte nem zárható ki, hogy Oroszország inkább amerikai befektetőknek értékesíti a szerb olajvállalatban meglévő tulajdonrészét. Az ügyben Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa segített tisztábban látni.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. Moszkvát közben rekordközeli dróncsapás érte: a légvédelmi erők több mint 500 drónt lőttek le a főváros térségében. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×