Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagát tartalmazó hűtőtáskákat pakol egy autó csomagtartójába egy férfi a fővárosi kormányhivatal parkolójában a XIII. kerületi Teve utcában 2021. február 9-én. Elkezdődött az AstraZeneca oltóanyagok kiszállítása a fővárosi háziorvosokhoz. Budapesten a fővárosnak szánt 720 AstraZeneca-ampullából egyet-egyet kapnak a háziorvosok, így mintegy 7200 embert tudnak majd beoltani.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Egyre több egészségügyis fordul az AstraZeneca oltása ellen Nyugat-Európában

Nő az ellenállás Európában a brit-svéd AstraZeneca covid-védőoltással szemben azután, hogy több egészségügyi dolgozó is kellemetlen mellékhatásokat szenvedett el.

Az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti szérumszállítási vita, majd a dél-afrikai vírusvariánssal szembeni gyenge teljesítmény után több európai országban panaszkodik az egészségügyi személyzet: az AstraZeneca oltás kellemetlen mellékhatásokkal jár. Beoltott kórházi és frontvonalbeli dolgozók jelentettek beteget, ami további terhet ró az egészségügyi szolgálatokra.

A klinikai kísérletek során is feljegyzett mellékhatások között van a hőemelkedés és láz, valamint a fejfájás. A szakemberek azt mondják, ez normális jele annak, hogy beindult az immunreakció.

Mint a Reuters megjegyzi, az Európában jóváhagyott Pfizer és Moderna vakcinák esetében is említenek hasonló, ideiglenes tüneteket, köztük a lázat és fáradékonyságot.

Franciaországi jelentések szerint ugyanakkor egy normandiai kórház személyzeténél február 6-án beadott AstraZeneca oltás után erősebbek voltak a mellékhatások, mint az Pfizer-szérum esetében. Ezt Melanie Cotigny, a Saint-Lo városban található kórház kommunikációs menedzsere mondta és hozzátette: a beoltottak 10-15 százalékánál volt mellékhatás. „Ez csak lázas állapot, hányinger, ami 12 órán belül elmúlik.”

Más kórházakból érkező hasonló jelentések után a francia gyógyszerbiztonsági hatóság közölte, hogy „ismert mellékhatásokról” van szó, de figyelemmel kell kísérni, azok mennyire intenzíven jelentkeznek. Elrendelte továbbá, hogy az egészségügyben ne egyszerre adják be a különböző csapatoknak a szérumot, hogy ne legyenek fennakadások a munkában.

Svédországban közben két 21 egészségügyi körzet közül Sormland és Gavleborg régiókból azt jelentették, hogy

az AstraZeneca-szérummal beoltott 400 egészségügyi dolgozó közül 100-nak ment fel a láza.

A legtöbb eset enyhe volt és bár egy időre leállították az oltásokat, közölték, hogy újrakezdik vele az ellátást.

Az AstraZeneca a nyilvánosság elé állította szóvivőjét, aki azt mondta: „jelenleg olyan reakciókról tudunk, amelyekre a klinikai vizsgálatok során szerzett bizonyítékok alapján számítottunk. Nem volt bizonyított, súlyos mellékhatással járó eset”.

Németországban is téma volt a brit-svéd szérum a héten: jelentések szerint

a frontvonalban dolgozók egy része megtagadta az AstraZeneca-oltás felvételét, mert egyesek azt mondták, hogy erős mellékhatásokat éltek át.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter erre azt mondta, hogy a szer biztonságos és hatékony és ő maga „azonnal beoltatná magát vele”.

Németországban az egyes szövetségi államokban nem lehet válogatni a vakcinák között, így előfordul, hogy emberek nem jelennek meg az oltás időpontjában. A németeknél korábban kétségek merültek fel, hogy a brit fejlesztésű szérum hatékony-e az idősebbek esetében. Most viszont több politikus és egészségügyi szakember is sietett azt mondani, hogy nagyon sikeresen tudja megakadályozni a súlyos Covid-19 kialakulását.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×