eur:
394.93
usd:
365.22
bux:
65490.29
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
A vöröskereszt által osztott élelemért állnak sorban migránsok a Bosznia északnyugati részén, Bihac közelében lévő vucjaki befogadótáborban 2019. november 14-én. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért felelős tagja szerint humanitárius válság van az Bosznia-Hercegovinában, különösen a Bihac közelében található menekülttáborban.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Migrációs paktum: kemény szlovák és cseh üzenet érkezett Brüsszelbe

Szlovákia álláspontja a migráció kérdésében egyértelmű, továbbra is elutasítja a menedékkérők kötelező szétosztását – így reagált Martin Klus szlovák külügyi államtitkár az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi paktumjavaslatára. Ján Hamáček cseh belügyminiszter pedig kijelentette: Csehország számára a migránsok kötelező elosztásának bármilyen formája elfogadhatatlan.

Menekültkérdésben Szlovákia nem változtatott a 2016-ban megfogalmazott álláspontján, amikor az Európai Unió soros elnökségét betöltötte, vagyis a rugalmas szolidaritás valamilyen formáját tartja megfelelőnek a menedékkérők kötelező szétosztásával szemben.

A kül- és európai ügyekért felelős szlovák államtitkár elmondta, Pozsony ennek keretében kész a segítségnyújtásra azoknak az országoknak, melyeknek erre szükségük van.

„Hajlandók vagyunk beszélni erről, és tárgyalhatunk is róla, de az,

hogy szolidaritásra kényszerítsenek bennünket,

már átlép egy vörös vonallal jelzett határt” – fogalmazott Martin Klus.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország határozott álláspontot képvisel a kérdésben, s újabban a V4-ek véleményét osztják a balti államok, valamint Dánia és Ausztria is.

Martin Klus felidézte, hogy a menedékkérők ügyében a V4-ek Észtországgal közösen levélben kérték az Európai Bizottságot, hogy ne nyisson meg újra olyan témát, melyről egyszer már bebizonyosodott, hogy megosztja az unió tagállamait.

„Ezek az országok elutasítják a menedékkérők szétosztására vonatkozó kötelező kvótákat és minden ezzel kapcsolatos olyan lehetőséget, amely nem önkéntes alapú”

– mondta a külügyi államtitkár.

Csehország álláspontja sem különbözik a szlováktól. A cseh belügyminiszter a migránsok kötelező elosztásának mindennemű formáját elfogadhatatlannak tartja. Ján Hamáček Brüsszel új migrációs és menekültügyi csomagjáról közölte: annak végső tartalmáról és formájáról a tagállamoknak kell dönteniük, és egyáltalán nem biztos, hogy konszenzusra jutnak.

Az intézkedéscsomag legfontosabb részének Hamáček

  • az unió külső határainak megerősítését, valamint
  • az illegális bevándorlók hazatelepítésének felgyorsítását

jelölte meg.

Leszögezte: Csehország továbbra is szolidáris kíván lenni a többi európai állammal, kész rendőröket küldeni oda, ahol arra szükség van és anyagi segítséget is tud nyújtani.

A migránsok kötelező befogadását Hamáček azonban határozottan kizárta.

Prága ugyanakkor készen áll megvitatni az Európai Bizottságnak azt az új javaslatát, mely szerint azok az országok, amelyek nem hajlandóak befogadni menedékkérőket, saját költségükre biztosítanák a menedéket nem kapó személyek hazatelepítését. A cseh belügyminiszter elismerte: egyes országok túl vannak terhelve a menekültkérelmekkel, és már nincs kapacitásuk az elutasított migránsok hazatelepítésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×