Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
A gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner szlovák üzletember a bazini jogi akadémia tárgyalótermében 2020. január 13-án, amikor folytatódik a Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró és élettársa, Martina Kusnírová meggyilkolásának ügyében indított per tárgyalása.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlák

Kuciak-gyilkosság: minden eddiginek ellentmond "a megrendelő"

A tanúk nem mondanak igazat, a nyomozás célzott módon zajlott és semmilyen indítéka nem volt a gyilkosság elkövetésére – ezeket mondta a bíróságon Marián Kočner, aki első alkalommal tett vallomást Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolásának ügyében azóta, hogy tavaly márciusban meggyanúsította őt a rendőrség a kettős gyilkosság megrendelésével.

A Speciális Büntetőbíróság szenátusa meghallgatta Marián Kočner vádlottat Ján Kuciak újságíró és jegyese meggyilkolásával kapcsolatban. A nagyvállalkozó első ízben szólalt fel a bíróságon az ellene folytatott perben.

„Nem rendeltem meg Ján Kuciak és Martina Kušnírová megölését,

nincs semmi közöm a gyilkossághoz”

– jelentette ki Kočner. Vallomása elején megkérdőjelezte a gyilkossági ügyben nem jogerősen elítélt Miroslav Marček és a már jogerősen elítélt Andruskó Zoltán állításait, és azt mondta, magukat akarták megvédeni azzal, hogy bemártják őt.

Kočner a gyilkosság indítékát is megkérdőjelezte.

„Ján Kuciak áfacsalással kapcsolatos információi engem egyáltalán nem fenyegettek” – mondta Kočner, hozzátéve,

be akarja bizonyítani, hogy Kuciak kevesebbet írt róla, mint más újságíró.

Elismerte, hogy a neve ugyan gyakran szerepelt a cikkek címében, de a szövegben alig volt róla szó.

Daniel Lipšic, a Kuciak család ügyvédje szerint a többi vádlott tanúvallomása ritkán egyezett meg azzal, amit Kočner mondott.

„Mindez csupán egyfajta értékelés volt a saját szemszögéből nézve, ami szerintem a záróbeszéd tárgyát kell, hogy képezze, de ez már az ő dolga, és az őt képviselő védelemé” – fogalmazott Lipšic. Hasonlóképp vélekedett az ügyész is, de elfogadja a védelem effajta megnyilvánulását.

A gyilkossági per három másik vádlottját, Miroslav Marčeket, Szabó Tamást és Alena Zsuzsovát nem jogerősen már elítélték.

Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát 2018. február 21-én gyilkolták meg nagymácsédi házukban. Marián Kočner a vádirat szerint bosszúból rendelte meg a gyilkosságot, amiért Kuciak a gazdasági bűncselekményeiről cikkezett. A Kuciak-per főtárgyalása pénteken folytatódik. Elképzelhető, hogy első alkalommal a közvetítéssel vádolt Alena Zsuzsová is vallomást tesz majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×