eur:
392.76
usd:
365.49
bux:
66550.85
2024. április 26. péntek Ervin
Mentőápolók mennek a kelet-londoni ExCel konferenciaközpont bejárata felé 2020. március 30-án. Az épületben egy 4000-ágyas ideiglenes kórházat állítanak fel a koronavírussal fertőzött betegek számára. Nagy-Britanniában 19522 a fertőzöttek száma, és 1228-an veszítették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Nővérhiány miatt küld el betegeket a londoni szuperkórház

A többezer férőhelyes új londoni intézményt azért helyezték üzembe rohammunkával, hogy el tudja látni a betegeket a koronavírus-hullám tetőzése idején.

Nővérek és orvosok hangosan ünnepelték, amikor távozott a masszív erőfeszítéssel létrehozott új, a koronavírusos betegek kezelésére létrehozott londoni kórház intenzív osztályáról az első beteg. A Nigthingale kórházról azonban nemcsak jó hírek érkeztek.

Az ExCel kiállítóközpont átalakításával létrehozott, négyezer férőhelyes központot a súlyos állapotban lévő Covid-19 fertőzöttek számára hozták létre. Mégis, több tucat ilyen beteget fordítottak vissza innen,

mert nincs elég nővér, aki ápolni tudná őket.

A Guardian című lap exkluzív információi szerint körülbelül 50 beteget nem fogadtak a nővérhiány miatt, pedig már korábban lélegeztetőgépre tették őket és nagyon rosszul voltak. Az újság elé tárt dokumentumokból az derült ki, hogy „létszámgondok” miatt nem maradhattak a kórházban.

Nagy volt a felhajtás, de kevés beteget fogadott a kórház

A modern nővéri feladatkör megalapítójáról, az 1800-as években élt Florence Nightingale-ről elnevezett kórházat nagy hírverés közepette adták át április 7-én. A karantén miatt Károly herceg, brit trónörökös stílusosan egy videókonferencia-hívással nyitotta meg a kórházat, a tervezők és a dolgozók erőfeszítéseit méltatva.

Hat nappal később az intézmény már elutasított egy másik londoni kórházból átküldött betegeket,

és a 4000 férőhely ellenére hétfőig csak 41 súlyosan beteg embert láttak itt el.

Az említett 50 betegből négyen meghaltak, hét beteg pedig kikerült az intenzív osztályról.

Az egyik dolgozó elmondta, hogy „sokan dolgoznak itt és elég orvos van, de nincs elég intenzív osztályon való munkára kiképzett nővér. Ők már más kórházakban dolgoznak, és ez az a gond, ami miatt eltanácsolják a betegeket”.

Az intézményt épp azért hozták létre, mert a brit egészségügyi hatóságok arra számítottak, hogy a fővárosnak nem lesz elengedő intenzív osztályi kórházi ágya, amikor súlyossá válik a helyzet Londonban.

Egy vezető beosztású orvos azt mondta: „világos, hogy a Nightingale nem kórház. Inkább egy extra kapacitásokat biztosító intézmény, ahol lélegeztetőre kapcsolhatják és életben tarthatják a betegeket, amikor máshol már nem maradt hely”.

Csakhogy több londoni kórház is kénytelen volt visszavenni koronavírusos betegeit, saját túlzsúfolt intenzív osztályaira, majd kénytelen volt megnövelni kapacitásait.

Pazarlás vagy megérte masszív kórházat építeni?

A szuperkórház heves vitát kavart egészségügyi illetékesek között, mert vannak olyan vezetők és orvosok, akik megkérdőjelezik, hogy ez-e a leghatékonyabb módja a szűkös források kezelésének.

„Ez egy drága és haszontalan fehér elefánt. Azért hozták létre, mert egy hónapja úgy tűnt, hogy elöntik a londoni kórházakat a betegek, és tömegsírokat ásnak majd, mint New Yorkban.

De nem duplázódott meg háromnaponta az intenzív osztályra kerülő betegek száma”.

Az, hogy a londoni kórházak jelentősen kibővítették intenzív osztályaikat azt jelenti, hogy nincs szükség a Nightingale-re – tette hozzá a név nélkül nyilatkozó orvos.

Mások szerint viszont jó volt, hogy a britek bebiztosították magukat az olaszországihoz hasonló helyzet ellen.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
Szécsényi Bálint: már nem a 10-12 százalékos hozam a normalitás, hanem a 6-7 százalék

Szécsényi Bálint: már nem a 10-12 százalékos hozam a normalitás, hanem a 6-7 százalék

A befektetők hozzászoknak akár egy alacsony, akár egy magas kamatszinthez, miközben a piaci körülmények már megváltoztak. Amire pedig megszokják a megváltozott (jelen esetben magasabb) kamatszintet, akkor az már nem elérhető számukra. Korábban azzal kellett küzdeni, hogy mindenki fektesse be a pénzét, ne hagyja parlagon, most pedig arról kell meggyőzni a befektetőket, hogy nem a 10-12 százalék a normalitás, hanem a 6-7 százalék, mondta el a Portfolio-nak Szécsényi Bálint. Az Equilor elnök-vezérigazgatójával a megváltozott befektetési környezetről, a mesterséges intelligencia, a forintgyengülés és az infláció hatásairól, és a hazai befektetési szolgáltatók közötti versenyről is beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×