Éhezés lehet a koronavírus elleni védekezés egyik következménye? Több szakértő szerint ez egy valós veszély, és a fejlődő világban már vannak ilyen jelek. Az éhezés pedig gyorsan társadalmi elégedetlenséghez vezethet – figyelmeztetnek a szakemberek.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának prognózisa szerint az idén duplájára ugorhat az úgynevezett „akut élelmiszer-bizonytalanságban” élő emberek száma a világon és a szám meghaladja a 265 milliót.

Ennek egyik oka az, hogy a koronavírus-járvány megzavarta a gazdaságok működését, emberek milliói vesztették el a munkájukat és csak korlátozott módon férnek hozzá élelmiszerhez.

Mindez erőszakhoz, konfliktusokhoz és újabb menekülthullámokhoz vezethet

– figyelmeztet a szervezet.

Az élelmiszerhez való hozzáférés kérdése a kormányokat is aggasztja

A világ fejlett és feltörekvő gazdaságait egyesítő G20-ak agrárminiszterei a héten tartottak videó-konferenciát és megállapodtak, hogy „fellépnek az olyan, nem megalapozott korlátozó intézkedések ellen, amelyek túlzott élelmiszerár-ingadozáshoz vezethetnek a nemzetközi piacokon, és veszélybe sodorják az élelmiszerbiztonságot a világ nagy részén.”

A résztvevők szerint a kormányok „csak arányosan, átlátható módon és ideiglenesen léphetnek fel a pandémia ellen,

nem szabad olyan szükségtelen akadályokat létrehozniuk, amelyek megakasztják a kereskedelmet és az élelmiszer-ellátási láncokat”.

Már tapintható a feszültség a fejlődő világban

A koronavírus-karanténnal járó élelmiszer-ellátási válság már erőszakos tüntetésekhez vezetett az elmúlt két hét során Dél-Afrikában.

Az olajban gazdag Nigériában ismét téma az éhezés, és a kormány dilemmája az, hogy fenntartsa-e korlátozásokat vagy megpróbálja elkerülni a zavargásokat – mondta egy szakértő a Financial Times című lapnak.

Feszültség érzékelhető Ázsia szegényebb országaiban is. India, Banglades és Mianmar gazdaságát jelentős mértékben támogatja a turizmus és a külföldön dolgozók hazaküldött pénze, de épp ezek az összegek csappantak meg az utazási tilalmak és a külföldi karanténok miatt.

A helyi textil- és ruházati ipar nyugati ügyfelei sorra mondják le a megrendeléseket, és emiatt többmillió ember munkája került veszélybe a térségben.

A Fülöp-szigeteken a hadsereg már jelezte, hogy lázongások esetén kész katonai szükségállapotot bevezetni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

„Két veszélyt látok. Az egyik a termelőtől az asztalig tartó élelmiszer-ellátási lánc elakadása. A nagyobb gond azonban a tömeges munkanélküliség és jövedelem-kiesés”

– mondta David Dawe, az ENSZ Élelmiszer- és Mezőgazdasági Szervezetének vezető közgazdásza az FT-nek.

A valutaárfolyam alakulása is drágíthatja az élelmiszert

Emellett az élelmiszerhez való hozzáférést nehezebbé teheti, hogy meggyengültek a feltörekvő gazdaságok valutái és drágább lett ezeknek az államoknak a dollárban elszámolt külföldi hitelek törlesztése. Mindez pedig drágítja számukra az élelmiszer-importot is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!