eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Charles Michel belga miniszterelnök érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2019. október 18-án. A tárgyalások középpontjában a Nagy-Britannia uniós tagsága megszűnéséről előző nap született megállapodás áll.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Charles Michel: Csak közösen tudunk megküzdeni az igényes feladatokkal

Szlovákia számára csak egyetlen jövő létezik, az EU- és a NATO-tagság” – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák kormányfő, miután Pozsonyban vendégül látta az Európai Tanács elnökét. Charles Michel szerint az uniónak erős és pozitív szerepet kell vállalnia az iraki és a közel-keleti helyzetben, hogy a világ elkerülje a feszültség fokozódását.

A Pozsonyba látogató Charles Michel szerint nagyon fontos, hogy az Európai Unió megőrizze a biztonságot és a stabilitást, valamint a közel-keleti kapcsolatait. Azt is hangsúlyozta, az uniós tagállamoknak egységes álláspontot kell képviselniük, folytatni a párbeszédet az érintett országokkal és diplomáciai erőfeszítéseket tenni a helyzet megnyugtatására. Leszögezte, hogy ugyanilyen fontos a NATO-ban az Egyesült Államokkal való partneri viszony megőrzése. Peter Pellegrini szintén az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozta, mint mondta,

hiba lenne egyoldalú és elhamarkodott intézkedéseket hozni.

A szlovák kormányfő és az Európai Tanács elnöke a 2050-re célként kitűzött uniós klímasemlegességről is tanácskozott, Michel kiemelte Szlovákia konstruktív hozzáállását és kötelezettségvállalását ezen a téren.

"Valóban nagyon költséges lesz az ipari termelés és a technológiák hozzáigazítása a feltételek teljesítéséhez, sok régióban ehhez a gazdaság átalakítására lesz szükség" – fűzte hozzá Pellegrini.

A szlovák miniszterelnöknek meggyőződése, hogy

az uniós költségvetésnek igazságosnak kell lennie, és a tagállamoknak gazdasági erejük alapján kellene ahhoz hozzájárulniuk.

Úgy véli, az elkövetkező hét év költségvetése nélkül nem lehetne az olyan globális kihívásokra megoldást találni, mint a digitális technológiai forradalom, a klimatikus változások, a biztonsági helyzet, a migráció és a tagállamok közti regionális különbségek csökkentése.

"Biztosítottam az Európai Tanács elnökét, hogy Szlovákia nagyon konstruktív lesz a tárgyalások során ezek után is. Kormányfőként értem bizonyos engedmények szükségességét” – nyilatkozta Peter Pellegrini. Hozzáfűzte, hogy bár az Európai Tanács elnökére nehéz feladatot bíztak – hiszen a tagállamokkal kell kompromisszumot kötnie –, nagy reményeket fűz Charles Michelhez.

Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy csak közösen tudnak európai szinten megküzdeni a sokrétű és igényes feladatokkal. Az egyezség az európai költségvetésben nem csupán technikai, hanem politikai vitát is eredményez. Úgy látja, kényes téma a regionális különbségek figyelembevétele, de épp ezért fontos, hogy az európai uniós költségvetés számoljon vele.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×