Megindultak az orosz gázszállítások Kínába a Szibéria ereje névre keresztelt vezetéken. A hétfői üzembe helyezést történelminek is nevezik, mivel ez az eddigi legnagyobb orosz földgáz-projekt.

Kommentátorok szerint emellett a szállítások megindulása Moszkva Ázsia felé fordulásának példája. Az 55 milliárd dolláros szerződést szokás „az évszázad üzletének” is nevezni. Az alku értelmében a Gazprom orosz állami olajcég fokozatosan évi 38 milliárd köbméterre futtatja fel a gázszállítást a kínai nemzeti olajcég, a CNPC felé – a 10 ezer ember által épített, 3 ezer kilométer hosszú vezetéken.

Bár annak idején a kínaiak kemény alkut kötöttek, és általuk még elfogadott árat az oroszok kénytelenek voltak lenyelni, az új vezetékkel a Gazprom jelentős mértékben növelheti az exportot, miközben Európában és Törökországban visszaesett a kereslet és a földgáz ára is – jegyzi meg a Financial Times.

A "Szibéria ereje" vezetéket nem sokkal azután kezdték el építeni, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat vezetett be Moszkva ellen a Krím elcsatolása nyomán,

a tárgyalások azonban már tíz éve folytak. 2014-es árakon számolva az oroszok 400 milliárd dollár értékben szállítanak összesen 1 billió köbméter gázt, de az árképzési módszert a felek titokban tartják.

Kínának gyakorlati szempontból azért hasznos a 30 évre szóló szerződés, mert a világ második legnagyobb gazdasága, de csökken a hazai gázkitermelése, miközben nő a kereslet. 2017-hez képest tavaly közel 18%-kal több gázt fogyasztott az ország, úgy hogy 30%-kal nőtt az energiahordozó importja.

Emellett a tisztább és kisebb CO2-emissziót jelentő földgáz segít a kőszénről való átállásban, főként Kína észak-keleti vidékein.

A vezetéket a két elnök, Vlagyimir Putyin és Hszi Csinping „kapcsolta be” – érdekes módon, egymástól távol, videoközvetítésen keresztül.

„Nyihao! – köszöntötte partnerét Putyin Szocsi városából kínaiul és kedves barátjának nevezte.

„Ez egy valóban történelmi esemény, új, minőségi szintre emeli az orosz-kínai stratégiai energiaviszonyt

és közelebb hoz bennünket a közös célhoz, hogy 2024-re 200 milliárd dolláros legyen a kereskedelmi forgalmunk” – mondta az orosz elnök.

A Pekingben tartózkodó kínai elnök arról beszélt, hogy nem szimplán kereskedelemről van szó: „kapcsolataink mindenre kiterjedő partnerséggé válnak, a stratégiai együttműködés új korába lépünk. Megegyeztünk, hogy az orosz-kínai viszony fejlesztése külpolitikánk prioritása lesz” – monda Hszi. A két érintett olajcég első emberei közben a vezeték két végén várták a szállítás beindítását.

A kínaiak már a legnagyobb befektetők az északi sarkköri orosz cseppfolyós gáz projektekben, így a Yamal LNG-ben és a tervezett Arctic LNG 2-ben. Emellett további gázvezetékekről tárgyalnak a Gazprommal, ezek az évi 30 milliárd köbmétert szállító Szibéria Ereje 2 és egy kisebb, a Szahalin-szigetről induló vezeték lehetnek.

Közben az orosz kitermelők között vetélkedés indult: a Putyin elnökhöz közel álló Igor Szecsin által irányított Rosznyefty jelezte: szeretne a Szibéria Erején keresztül saját gázt szállítani Kínába, a Gazprom azonban azt mondta, nem lesz kapacitás a vezetékben a „független kitermelők számára”.