Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Leo Varadkar ír kormányfő (j) és Boris Johnson brit miniszterelnök közös sajtóértekezletet tart a dublini miniszterelnöki hivatal bejáratában 2019. szeptember 9-én. Boris Johnson szerint továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az ír kormányfő elsődleges fontosságúnak tartja a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését az ír-északír határon és Írország helyének megőrzését az EU egységes belső piacán.
Nyitókép: MTI/EPA/Aidan Crawley

Fontosabb a briteknek a brexit alakulása, mint Észak-Írország sorsa

A britek többsége nyugodtan odaadná Észak-Írországot a déli köztársaságnak, ha ez lenne az ára annak, hogy megvalósítsák, vagy visszafordítsák a brexitet. Ez derült ki egy felmérésből.

10-ből 4 britet egyáltalán nem érdekel Észak-Írország sorsa – ez derült ki a YouGov brit közvélemény-kutató több mint 1600 fős minta alapján végzett felmérésből. Észak-Írország státusza az ír–északír, azaz az uniós brit határ szabad átjárhatósága körüli vita miatt lépett előtérbe a brexittárgyalások idején.

A YouGov felmérése azt mutatja, hogy

a britek 40 százalékát nem érdekli, hogy Észak-Írország az ország része marad-e,

és hasonló azok aránya, akiket nem érdekel a tartomány élete.

Emellett, a brexitpártiak és az EU-tagság híveinek többsége is úgy gondolja: fontosabb nekik a brexit megvalósítása, vagy éppenséggel visszafordítása, mintsem az, hogy egyben maradjon az Egyesült Királyság. A "maradók" 58 százaléka és a "távozók" 64 százaléka érez így.

A YouGov-anyagból kiderül továbbá, hogy

még az Észak-Írországot "nagyon fontosnak" tartó britek számára is előrébb való, hogy a kedvük szerint alakuljon a brexit, minthogy az északírek bent maradjanak.

A felmérést Angliában, Skóciában és Walesben végezték, és kihagyták belőle Észak-Írországot.

Mindez azt mutatja, hogy gyengék a tartományt és Nagy-Britannia többi részét összekötő kötelékek – kommentálta az eredményeket a YouGov. A felmérésből kiderült, hogy a britek 41 százaléknak fájna Észak-Írország kilépése, de 9 százalék különösen örülne ennek.

Az eredmény azért is érdekes, mert a megkérdezettek döntő többsége élete során kapcsolatba került észak-írországi emberekkel.

Ír többség a Johnson-alku mellett

Észak-Írországban közben a brit parlamentbe is bejutott és korona hű Demokratikus Unionista Párt ellenzi Boris Johnson miniszterelnök Brüsszellel kötött brexitalkuját. Azért szavaztak ellene, mert szerintük más szabályozás vonatkozik majd a tartományra, mint Nagy-Britannia többi részére és ez elősegíti az Egyesült Királyság szakadását. A Johnson-alku része, hogy Észak-Írországban érvényben az EU-szabályozás egy része.

De vajon úgy érez-e az északírek többsége, mint a csak egy részüket képviselő párt? Egy további felmérés szerint: nem. A konkrét véleményt formáló válaszadók

62 százaléka elfogadná Johnson alkuját

és csak 38 százalék akar megállapodás nélküli, kemény brexitet – ebben az esetben beindulna a határellenőrzés az ír–északír határon.

Ha második népszavazást rendeznének az EU-tagságról, akkor a LucidTalk-felmérés szerint az északírek 72 százaléka az Európai Unióban való maradásra voksolna, szemben a Johnson-egyezmény támogatóival, akik 28 százalékot tesznek ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×