Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
Leo Varadkar ír kormányfő (j) és Boris Johnson brit miniszterelnök közös sajtóértekezletet tart a dublini miniszterelnöki hivatal bejáratában 2019. szeptember 9-én. Boris Johnson szerint továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az ír kormányfő elsődleges fontosságúnak tartja a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését az ír-északír határon és Írország helyének megőrzését az EU egységes belső piacán.
Nyitókép: MTI/EPA/Aidan Crawley

Fontosabb a briteknek a brexit alakulása, mint Észak-Írország sorsa

A britek többsége nyugodtan odaadná Észak-Írországot a déli köztársaságnak, ha ez lenne az ára annak, hogy megvalósítsák, vagy visszafordítsák a brexitet. Ez derült ki egy felmérésből.

10-ből 4 britet egyáltalán nem érdekel Észak-Írország sorsa – ez derült ki a YouGov brit közvélemény-kutató több mint 1600 fős minta alapján végzett felmérésből. Észak-Írország státusza az ír–északír, azaz az uniós brit határ szabad átjárhatósága körüli vita miatt lépett előtérbe a brexittárgyalások idején.

A YouGov felmérése azt mutatja, hogy

a britek 40 százalékát nem érdekli, hogy Észak-Írország az ország része marad-e,

és hasonló azok aránya, akiket nem érdekel a tartomány élete.

Emellett, a brexitpártiak és az EU-tagság híveinek többsége is úgy gondolja: fontosabb nekik a brexit megvalósítása, vagy éppenséggel visszafordítása, mintsem az, hogy egyben maradjon az Egyesült Királyság. A "maradók" 58 százaléka és a "távozók" 64 százaléka érez így.

A YouGov-anyagból kiderül továbbá, hogy

még az Észak-Írországot "nagyon fontosnak" tartó britek számára is előrébb való, hogy a kedvük szerint alakuljon a brexit, minthogy az északírek bent maradjanak.

A felmérést Angliában, Skóciában és Walesben végezték, és kihagyták belőle Észak-Írországot.

Mindez azt mutatja, hogy gyengék a tartományt és Nagy-Britannia többi részét összekötő kötelékek – kommentálta az eredményeket a YouGov. A felmérésből kiderült, hogy a britek 41 százaléknak fájna Észak-Írország kilépése, de 9 százalék különösen örülne ennek.

Az eredmény azért is érdekes, mert a megkérdezettek döntő többsége élete során kapcsolatba került észak-írországi emberekkel.

Ír többség a Johnson-alku mellett

Észak-Írországban közben a brit parlamentbe is bejutott és korona hű Demokratikus Unionista Párt ellenzi Boris Johnson miniszterelnök Brüsszellel kötött brexitalkuját. Azért szavaztak ellene, mert szerintük más szabályozás vonatkozik majd a tartományra, mint Nagy-Britannia többi részére és ez elősegíti az Egyesült Királyság szakadását. A Johnson-alku része, hogy Észak-Írországban érvényben az EU-szabályozás egy része.

De vajon úgy érez-e az északírek többsége, mint a csak egy részüket képviselő párt? Egy további felmérés szerint: nem. A konkrét véleményt formáló válaszadók

62 százaléka elfogadná Johnson alkuját

és csak 38 százalék akar megállapodás nélküli, kemény brexitet – ebben az esetben beindulna a határellenőrzés az ír–északír határon.

Ha második népszavazást rendeznének az EU-tagságról, akkor a LucidTalk-felmérés szerint az északírek 72 százaléka az Európai Unióban való maradásra voksolna, szemben a Johnson-egyezmény támogatóival, akik 28 százalékot tesznek ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×