eur:
414.38
usd:
392.27
bux:
79173.14
2024. december 7. szombat Ambrus
Leo Varadkar ír kormányfő (j) és Boris Johnson brit miniszterelnök közös sajtóértekezletet tart a dublini miniszterelnöki hivatal bejáratában 2019. szeptember 9-én. Boris Johnson szerint továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az ír kormányfő elsődleges fontosságúnak tartja a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését az ír-északír határon és Írország helyének megőrzését az EU egységes belső piacán.
Nyitókép: MTI/EPA/Aidan Crawley

Fontosabb a briteknek a brexit alakulása, mint Észak-Írország sorsa

A britek többsége nyugodtan odaadná Észak-Írországot a déli köztársaságnak, ha ez lenne az ára annak, hogy megvalósítsák, vagy visszafordítsák a brexitet. Ez derült ki egy felmérésből.

10-ből 4 britet egyáltalán nem érdekel Észak-Írország sorsa – ez derült ki a YouGov brit közvélemény-kutató több mint 1600 fős minta alapján végzett felmérésből. Észak-Írország státusza az ír–északír, azaz az uniós brit határ szabad átjárhatósága körüli vita miatt lépett előtérbe a brexittárgyalások idején.

A YouGov felmérése azt mutatja, hogy

a britek 40 százalékát nem érdekli, hogy Észak-Írország az ország része marad-e,

és hasonló azok aránya, akiket nem érdekel a tartomány élete.

Emellett, a brexitpártiak és az EU-tagság híveinek többsége is úgy gondolja: fontosabb nekik a brexit megvalósítása, vagy éppenséggel visszafordítása, mintsem az, hogy egyben maradjon az Egyesült Királyság. A "maradók" 58 százaléka és a "távozók" 64 százaléka érez így.

A YouGov-anyagból kiderül továbbá, hogy

még az Észak-Írországot "nagyon fontosnak" tartó britek számára is előrébb való, hogy a kedvük szerint alakuljon a brexit, minthogy az északírek bent maradjanak.

A felmérést Angliában, Skóciában és Walesben végezték, és kihagyták belőle Észak-Írországot.

Mindez azt mutatja, hogy gyengék a tartományt és Nagy-Britannia többi részét összekötő kötelékek – kommentálta az eredményeket a YouGov. A felmérésből kiderült, hogy a britek 41 százaléknak fájna Észak-Írország kilépése, de 9 százalék különösen örülne ennek.

Az eredmény azért is érdekes, mert a megkérdezettek döntő többsége élete során kapcsolatba került észak-írországi emberekkel.

Ír többség a Johnson-alku mellett

Észak-Írországban közben a brit parlamentbe is bejutott és korona hű Demokratikus Unionista Párt ellenzi Boris Johnson miniszterelnök Brüsszellel kötött brexitalkuját. Azért szavaztak ellene, mert szerintük más szabályozás vonatkozik majd a tartományra, mint Nagy-Britannia többi részére és ez elősegíti az Egyesült Királyság szakadását. A Johnson-alku része, hogy Észak-Írországban érvényben az EU-szabályozás egy része.

De vajon úgy érez-e az északírek többsége, mint a csak egy részüket képviselő párt? Egy további felmérés szerint: nem. A konkrét véleményt formáló válaszadók

62 százaléka elfogadná Johnson alkuját

és csak 38 százalék akar megállapodás nélküli, kemény brexitet – ebben az esetben beindulna a határellenőrzés az ír–északír határon.

Ha második népszavazást rendeznének az EU-tagságról, akkor a LucidTalk-felmérés szerint az északírek 72 százaléka az Európai Unióban való maradásra voksolna, szemben a Johnson-egyezmény támogatóival, akik 28 százalékot tesznek ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rudolf Péter: a shakespeare-i tükör folyamatosan itt van az orrunk előtt

Rudolf Péter: a shakespeare-i tükör folyamatosan itt van az orrunk előtt

Szombaton mutatják be a Pesti Színházban Spiró György Az imposztor című komédiáját, amely az ősbemutató után több mint negyven évvel új befejezést kapott. A főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs lép színpadra. Az előadásról Rudolf Péter rendező beszélt az InfoRádióban.

Jelentősen emelkedhet Paks II ára, de ehhez újra kell nyitni a szerződéseket

Az infláció, az ellátási láncok sérülése, megszakadása, az építőanyag-költségek emelkedése és még sok más tényező befolyásolhatja a paksi atomerőmű bővítésének árát – mondta a Portfoliónak az orosz fővállalkozó Roszatom leányvállalatának szenior alelnöke; Alexandr Merten arról is beszélt a portálnak, hogy annak érdekében, hogy a Paks II projekt ne jusson zsákutcába, a szerződés egyes rendelkezéseit módosítani kell. Weinhardt Attila, a portál munkatársa segít tisztán látni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.09. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Tovább esett a magyarországi gázfogyasztás, de régiós gázhubbá válhatunk egy fontos lépéssel

Tovább esett a magyarországi gázfogyasztás, de régiós gázhubbá válhatunk egy fontos lépéssel

Az ipari igények visszaesése és az átlagnál melegebb hőmérsékleti viszonyok miatt európai szinten 20, hazai szinten pedig 23 százalékkal csökkent a földgázkereslet a krízist megelőző időszak átlagfogyasztásához képest a 2023/24-es gázévben, Magyarország esetén 8,3 milliárd köbméterre – mutatott rá Ságvári Pál a magyarországi gázpiac elmúlt évének áttekintéséről szóló minapi eseményen. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese a szállítási tarifamodell potenciális módosításáról is beszélt, amelyről nyilvános konzultációt indított a Hivatal, és amelynek esetleges átalakítása még inkább felértékelheti a CEEGEX magyar gáztőzsde régióban egyébként is erősödő pozícióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×