Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Brüsszel óvatosan válaszolt a török fenyegetőzésre

„Ha nem kapunk további segítséget az ellátásukra, akkor megnyitjuk a kapukat a migránsok előtt Európába” – ezzel fenyegetőzött Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja ankarai nagygyűlésén. Azt mondja, hogy nem kapta meg az Európai Uniótól a négy éve beígért pénz egy részét.

„Nem kaptuk meg a szükséges támogatást a közös tehervállaláshoz a világtól és különösen nem az Európai Uniótól” – mondta az Igazság és Fejlesztés Pártja híveinek nagygyűlésén a Recep Tayyip Erdogan.

Törökország jelenleg több mint három és félmillió szíriai menekült otthona. Az Európai Unió 2016-ban beleegyezett, hogy 6 milliárd euróval segíti a menekültek ellátását, amiért cserébe Ankara azt vállalta, hogy nem engedi őket illegálisan áthajózni Görögországba, hogy onnan a balkáni útvonalon, majd például Magyarországon át az EU más országaiba mehessenek tovább.

Erdogan sérelmezi, hogy a törökök nem kapták még meg a teljes uniós összeget és ezért megfenyegette Európát.

„Vagy támogatást nyújtanak vagy bocsánat, de akkor egyedül viseljük a terheket és kénytelenek leszünk megnyitni a kapukat”.

Erdogan sürgette, hogy Szíria északi részén „biztonságos övezeteket” kell létrehozni a szíriai menekültek számára. „Célunk az, hogy legalább egymillió szíriai testvérünk visszatérjen a határmenti biztonságos zónába” – mondta.

Azt is felajánlotta, hogy Törökország városokat épít a határ túloldalán.

Mindeközben Szíria utolsó, lázadók ellenőrizte tartományában, Idlibben fellángoltak a harcok és fennáll a lehetőség, hogy menekültek újabb hulláma indul meg a török határok felé.

Brüsszelben igyekeztek enyhíteni a megjegyzés súlyán. Natasha Bertaud uniós szóvivő azt mondta újságírók előtt, hogy az EU és Törökország is elkötelezte magát a 2016-os egyezmény mellett.

„Reméljük, hogy jóhiszeműen folytathatjuk ezt a munkát török partnereinkkel együtt”

– fogalmazott, mintha azok nem a megállapodás felrúgásával fenyegetőztek volna.

Török illetékesek 2018-ban már panaszt emeltek, hogy a beígért 6 milliárdból csak 1,8 milliárdot kaptak meg. Ez EU ugyanakkor különböző projekteken keresztül folyósítja az összeget és nem a török kormánynak utalja azt át.

A brüsszeli szóvivő most azt állította, hogy már 5,6 milliárdot szabadítottak fel Törökország részére, és a fennmaradó összeget is hamarosan átutalják.

A két fél viszonyát közben feszültté tette az a lépés, hogy az EU szankciókat vezetett be Törökország ellen, amiért szerinte illegális módon próbál szénhidrogén-lelőhelyeket feltárni a ciprusi partok mentén.

Görögországban közben az új, konzervatív kormány újabb terveket próbál összeállítani az ismét súlyossá váló migrációs problémára. Görög statisztikák szerint az elmúlt évben 114 százalékkal emelkedett a görög partokat elérő menekültek és migránsok száma, azaz, állításuk szerint megfordult a 2016 utáni trend, amikor az uniós-török alku nyomán visszaesett az átkelők száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×