Infostart.hu
eur:
379.07
usd:
319.56
bux:
130202.21
2026. február 13. péntek Ella, Linda
Köln, 2018. szeptember 29.Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a kölni mecset megnyitóján 2018. szeptember 29-én. Erdogan háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Németországban. (MTI/AP/Martin Meissner)
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Brüsszel óvatosan válaszolt a török fenyegetőzésre

„Ha nem kapunk további segítséget az ellátásukra, akkor megnyitjuk a kapukat a migránsok előtt Európába” – ezzel fenyegetőzött Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja ankarai nagygyűlésén. Azt mondja, hogy nem kapta meg az Európai Uniótól a négy éve beígért pénz egy részét.

„Nem kaptuk meg a szükséges támogatást a közös tehervállaláshoz a világtól és különösen nem az Európai Uniótól” – mondta az Igazság és Fejlesztés Pártja híveinek nagygyűlésén a Recep Tayyip Erdogan.

Törökország jelenleg több mint három és félmillió szíriai menekült otthona. Az Európai Unió 2016-ban beleegyezett, hogy 6 milliárd euróval segíti a menekültek ellátását, amiért cserébe Ankara azt vállalta, hogy nem engedi őket illegálisan áthajózni Görögországba, hogy onnan a balkáni útvonalon, majd például Magyarországon át az EU más országaiba mehessenek tovább.

Erdogan sérelmezi, hogy a törökök nem kapták még meg a teljes uniós összeget és ezért megfenyegette Európát.

„Vagy támogatást nyújtanak vagy bocsánat, de akkor egyedül viseljük a terheket és kénytelenek leszünk megnyitni a kapukat”.

Erdogan sürgette, hogy Szíria északi részén „biztonságos övezeteket” kell létrehozni a szíriai menekültek számára. „Célunk az, hogy legalább egymillió szíriai testvérünk visszatérjen a határmenti biztonságos zónába” – mondta.

Azt is felajánlotta, hogy Törökország városokat épít a határ túloldalán.

Mindeközben Szíria utolsó, lázadók ellenőrizte tartományában, Idlibben fellángoltak a harcok és fennáll a lehetőség, hogy menekültek újabb hulláma indul meg a török határok felé.

Brüsszelben igyekeztek enyhíteni a megjegyzés súlyán. Natasha Bertaud uniós szóvivő azt mondta újságírók előtt, hogy az EU és Törökország is elkötelezte magát a 2016-os egyezmény mellett.

„Reméljük, hogy jóhiszeműen folytathatjuk ezt a munkát török partnereinkkel együtt”

– fogalmazott, mintha azok nem a megállapodás felrúgásával fenyegetőztek volna.

Török illetékesek 2018-ban már panaszt emeltek, hogy a beígért 6 milliárdból csak 1,8 milliárdot kaptak meg. Ez EU ugyanakkor különböző projekteken keresztül folyósítja az összeget és nem a török kormánynak utalja azt át.

A brüsszeli szóvivő most azt állította, hogy már 5,6 milliárdot szabadítottak fel Törökország részére, és a fennmaradó összeget is hamarosan átutalják.

A két fél viszonyát közben feszültté tette az a lépés, hogy az EU szankciókat vezetett be Törökország ellen, amiért szerinte illegális módon próbál szénhidrogén-lelőhelyeket feltárni a ciprusi partok mentén.

Görögországban közben az új, konzervatív kormány újabb terveket próbál összeállítani az ismét súlyossá váló migrációs problémára. Görög statisztikák szerint az elmúlt évben 114 százalékkal emelkedett a görög partokat elérő menekültek és migránsok száma, azaz, állításuk szerint megfordult a 2016 utáni trend, amikor az uniós-török alku nyomán visszaesett az átkelők száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogy ha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×