eur:
394.12
usd:
365.76
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Zuzana Caputová szlovák elnök a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével a bizottság brüsszeli székházában folytatott megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Nagy ígéretet tett Brüsszelben az új szlovák államfő

„Szlovákia védelmi kiadásai már két évvel a korábban vállalt határidő előtt, 2022-re elérik a GDP 2 százalékát” – közölte Zuzana Čaputová új szlovák elnök Brüsszelben. Az államfő megerősítette a NATO és a biztonság megteremtése iránti egyértelmű elkötelezettségét.

Az első hivatalos brüsszeli látogatásán járó új szlovák köztársasági elnök, Zuzana Čaputová megerősítette Pozsony transzatlanti elkötelezettségét. Az államfő találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, aki nagyra értékelte, hogy Čaputová tíz nappal a beiktatása után hivatalos találkozón egyeztetett vele Szlovákia védelmi kérdéseiről. Stoltenberg úgy fogalmazott, örül annak, hogy Čaputová a vele folytatott egyeztetésen kiemelte, úgy tekint a NATO-ra, mint Szlovákia védelmi bástyájára.

„Szlovákia 15 éve tagja a NATO-nak, ez azt jelenti, hogy 15 éve a legjobb biztonsági garanciákat élvezi.

A szervezet védelmet nyújt az értékeinknek. Azoknak az értékeinknek, melyeket magam is kulcsfontosságúnak tartok, mint például a jogállamiság, az emberi szabadságjogok és a demokrácia” – fogalmazott Zuzana Čaputová.

Az elnök asszony megköszönte a szlovák katonák külföldi kiküldetésen való részvételét, ezek közül is kiemelte a lettországi szolgálatot, mellyel a NATO keleti szárnyát erősítik. Megemlítette továbbá a védelmi kiadások fokozatos emelését. Azt mondta, Szlovákia azon szövetségesek közé tartozik, akik a leginkább elkötelezettek a költségvetési kötelezettségvállalások iránt ezen a területen. „Szlovákia tisztában van azzal, hogy mit vállalt önkéntesen” – mondta Čaputová, fontosnak nevezve, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket átlátható módon költsék el. „Az ország védelmi kiadásai már két évvel a korábban vállalt határidő előtt, 2022-re elérik a bruttó hazai termék 2 százalékát” – fejtette ki Čaputová.

Szlovákia 2014-ben nagyjából a GDP-je 1 százalékát fordította védelmi kiadásokra, idén ez már 1,74 százalékra nőtt. Az észak-atlanti szervezet friss adatai szerint a katonai költségvetésnek legnagyobb hányadát Luxemburg után Szlovákia fordítja felszerelésekre és technológiákra a tagállamok közül.

Stoltenberg és Čaputová az európai biztonsági helyzetről is beszélt a találkozó során, a rövid és közepes hatótávolságú rakéták likvidálásáról, továbbá a NATO és Oroszország, valamint Ukrajna kapcsolatáról. Az elnök asszony sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az orosz kapcsolatokat „befagyasztották”, és hozzátette, a nemzetközi jog és a jogállamiság tiszteletben tartása mellett folytatni kell a párbeszédet.

„Megpróbálom továbbra is támogatni Ukrajnát. Minden országnak joga van szabadon és szuverén módon eldönteni, hová akar tartozni, beleértve az EU-t és a NATO-t is”

– tette hozzá a szlovák államfő Čaputová.

Az elnök azzal búcsúzott Stoltenbergtől, hogy találkoznak a londoni NATO-csúcstalálkozón, ahol a többi szövetségessel közösen megemlékeznek a szövetség alapításának 70. évfordulójáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×