Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Facebook/The National Archives

A hírhedt cetli, amin országokat ajándékoztak

Április negyedikétől november kilencedikéig most először látható nyilvánosan Londonban, a Brit Nemzeti Levéltár által a Hidegháborúról rendezett kiállításon az a papírlap, amelyet eddig csak történész kutatók tekinthettek meg, s amit 1944 októberében egymás között tologatott a Kremlben Joszif Sztálin és a brit miniszterelnök: Winston Churchill. Azt határozták meg, hogy a II. világháború vesztes országaiban, melyeket a hitleri haderők legyőzése után hadseregeik megszálltak, milyen arányban alakuljanak ki az érdekszférák.

Sztálin és vendége, Churchill 1944 októberében késő éjjelig együtt iszogattak a Kremlben és főként Lengyelország sorsáról tárgyaltak, amely derekasan ellenállt a náciknak. Végül Görögország, Jugoszlávia, Magyarország és Bulgária jövője került közöttük megvitatásra. Amerika Roosevelt elnök betegsége miatt nem képviseltette magát.

Churchill papírlapon, ceruzával sorolta fel a javaslatait és Sztálin egy kék plajbásszal pipálta ki ezeket, hozzájárulását jelezve. Most a londoni kiállítás minden látogatója megtekintheti, hogyan szabta meg sorsunkat a győztes hatalmak két vezetője.

Görögországban 90%-os befolyást nyert a Nyugat, Bulgáriát majdnem teljesen átengedték a Szovjetuniónak, míg Magyarországra vonatkozóan 50-50% volt Churchill javaslata.

A brit miniszterelnök javasolta, hogy ezt a titkos paktumot ne hozzák nyilvánosságra, égessék el a papírlapot. Sztálin úgy látta jónak, hogy a cédulát őrízzék meg.

Sajnos, Churchill Magyarországgal kapcsolatos fifty-fifty indítványán később változtattak, 80%-os befolyást engedélyezve Moszkvának, s Sztálin hű szolgája, Rákosi gondoskodott a választások elcsalásáról, az ország szovjet behódolásáról. Az amerikaiak által a lerongyolódott Kelet- és Közép-Európának felajánlott Marshall-segélyt se fogadhatta el a budapesti kommunista kormányzat. Hamarosan elkezdődött a hidegháború.

A Kremlben töltött bizarr éjszakáról és a papírlapról Churchill tett először említést az 1953-ban megjelent memoárjai utolsó kötetében.

Most először lehet megnézni az irományt a londoni Botanikuskert mellett magasló Nemzeti Levéltár kiállításán, ahol a hidegháború történetének más érdekes dokumentumai is láthatók,

például a brit tikosszolgálat jelentései annak a Klaus Fuchs német fizikusnak a tevékenységéről, aki átjátszotta a Nyugat atomtitkait Moszkvának, és leleplezése után ezért súlyos börtönbüntetésben részesült.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×