Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Plenáris ülés a bukaresti kilencek államfőinek kassai találkozóján 2019. február 28-án. Szemben, balról Dalia Grybauskaite litván, Klaus Iohannis román, Andrej Kiska szlovák, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar, Raimonds Vejonis lett és Rumen Radev bolgár elnök.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

B9-es csúcs: harc a propaganda, a dezinformációk és a kiberfenyegetések ellen

Kassán találkoznak a B9-es országok, vagyis a Bukaresti Kilencek államfői. A csúcstalálkozón a NATO megalapításának 70. évfordulójáról, valamint Szlovákia és más B9-es államok NATO-csatlakozásának a 15. évfordulójáról, is megemlékeznek.

A B9-ek találkozója Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök kezdeményezésére valósul meg. A résztvevő országok: Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia államfői a NATO megalakulásának 70. évfordulóján kívül a transzatlanti szövetségbe való belépésről is megemlékeznek. A tanácskozás központi témája a biztonsági helyzet, a dezinformációk terjedésének megakadályozása, a kiberfenyegetések és a propaganda elleni fellépés.

A délelőtti plenáris ülésen az európai és Európa szomszédságában, valamint az azon kívüli helyzetről tárgyaltak. Andrej Kiska így összegezte a tanácskozás célkitűzéseit: arról folytatunk megbeszélést, hogyan teljesítsük az állam alapvető feladatát, tehát, hogy miként biztosítsuk az állampolgáraink biztonságát. „Az állam feladata, hogy törődjön a biztonsággal: megindokolni és megvédeni az állampolgárok előtt a nem kis összegű védelmi kiadásokat. Ez nehéz feladat” – tette hozzá Kiska.

A találkozón részt vesz Jens Stoltenberg NATO főtitkár, valamint két szakértő, Edward Lucas, a hibrid fenyegetések témakörének szakértője és Miriam Lexmann, a Nemzetközi Republikánus Intézet brüsszeli irodavezetője is.

Stoltenberg – Kiska elmondása szerint – értékelte, hogy Szlovákia kész teljesíteni a NATO keretében vállalt összes kötelezettségét. A szlovák államfő hangsúlyozta, hogy az államnak a védelem megteremtéséről éppen békeidőben kell beszélni. Rámutatott: öt évvel ezelőtt háború fenyegetett Ukrajnában, ez a konfliktus pedig Kassától csak valamivel több mint száz kilométerre keletre dúlt volna. „És akkor valószínűleg minden állampolgár azt kérdezte volna, hogy felkészültünk-e, és eleget invesztáltunk-e a védelembe. Erre békeidőben kell gondolni. El kell magyarázni minden állampolgárnak, milyen fontos beruházni a védelmünkbe” – mondta Kiska.

Az elnök hozzátette: Kassa csütörtökön Közép-Európa központjává vált, hiszen kilenc ország elnöke találkozott, akik csaknem 100 millió embert képviselnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Atomháborút is kirobbantana a mesterséges intelligencia

Atomháborút is kirobbantana a mesterséges intelligencia

Milyen döntéseket hozna a mesterséges intelligencia, ha nukleáris válsághelyzetre kéne válaszolnia? És vajon tiszteletben tartaná-e azt az atomháborús tabut, amely a nagyhatalmak között még érvényben van? Egy londoni professzor kutatása szerint a válasz korántsem megnyugtató.

Orbán Viktor Debrecenben: „mi nem keressük a békétlenséget, de mindenre felkészültünk”

„Be fogunk avatkozni maximált árakkal, ha az energiaár elér egy már megfizethetetlen szintet, ehhez mozgósítjuk az ország nemzeti olajtartalékait” –mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a szombati debreceni, 12. háborúellenes gyűlés főszónoka. „Tudni akarjuk, miért furikáznak annyi pénzt az ukránok, és azt is tudni akarjuk, hogy átviszik, vagy ide hozták?” – kérdezte Orbán Viktor, hozzátéve: „az ukránok hamarabb fogynak ki a pénzből, mint mi az olajból. Le fogjuk őket győzni. Nem várok el bocsánatkérést, csak annyit, hogy megnyissák a vezetéket”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Amerika az orosz olajszankciók feloldását fontolgatja, elképesztő számokat közöltek az ukránok – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Amerika az orosz olajszankciók feloldását fontolgatja, elképesztő számokat közöltek az ukránok – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Péntekről szombatra virradóra tovább folytatódtak az orosz csapások, Kijevet és Harkivot ballisztikus rakétacsapások érték, köztük egy többszintes lakóépületet, amely szinte teljesen elpusztult a csapásokban. A héten az Egyesült Államok enyhített az orosz olajipart érintő szankciókon: a döntés nyomán India a következő 30 napban fogadhat orosz olajtankereket a tiltás ellenére. A lépést azzal indokolták, hogy a Hormuzi-szoros térségében kialakult olajellátási válság miatt stabilizálni kell a globális kínálatot. Friss jelentések szerint Washington további, az orosz energiaszektort érintő korlátozások enyhítését is mérlegelheti - de ehhez egy fontos lépést meg kell tennie Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×