Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
331.28
bux:
118959.04
2026. január 14. szerda Bódog
Plenáris ülés a bukaresti kilencek államfőinek kassai találkozóján 2019. február 28-án. Szemben, balról Dalia Grybauskaite litván, Klaus Iohannis román, Andrej Kiska szlovák, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar, Raimonds Vejonis lett és Rumen Radev bolgár elnök.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

B9-es csúcs: harc a propaganda, a dezinformációk és a kiberfenyegetések ellen

Kassán találkoznak a B9-es országok, vagyis a Bukaresti Kilencek államfői. A csúcstalálkozón a NATO megalapításának 70. évfordulójáról, valamint Szlovákia és más B9-es államok NATO-csatlakozásának a 15. évfordulójáról, is megemlékeznek.

A B9-ek találkozója Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök kezdeményezésére valósul meg. A résztvevő országok: Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia államfői a NATO megalakulásának 70. évfordulóján kívül a transzatlanti szövetségbe való belépésről is megemlékeznek. A tanácskozás központi témája a biztonsági helyzet, a dezinformációk terjedésének megakadályozása, a kiberfenyegetések és a propaganda elleni fellépés.

A délelőtti plenáris ülésen az európai és Európa szomszédságában, valamint az azon kívüli helyzetről tárgyaltak. Andrej Kiska így összegezte a tanácskozás célkitűzéseit: arról folytatunk megbeszélést, hogyan teljesítsük az állam alapvető feladatát, tehát, hogy miként biztosítsuk az állampolgáraink biztonságát. „Az állam feladata, hogy törődjön a biztonsággal: megindokolni és megvédeni az állampolgárok előtt a nem kis összegű védelmi kiadásokat. Ez nehéz feladat” – tette hozzá Kiska.

A találkozón részt vesz Jens Stoltenberg NATO főtitkár, valamint két szakértő, Edward Lucas, a hibrid fenyegetések témakörének szakértője és Miriam Lexmann, a Nemzetközi Republikánus Intézet brüsszeli irodavezetője is.

Stoltenberg – Kiska elmondása szerint – értékelte, hogy Szlovákia kész teljesíteni a NATO keretében vállalt összes kötelezettségét. A szlovák államfő hangsúlyozta, hogy az államnak a védelem megteremtéséről éppen békeidőben kell beszélni. Rámutatott: öt évvel ezelőtt háború fenyegetett Ukrajnában, ez a konfliktus pedig Kassától csak valamivel több mint száz kilométerre keletre dúlt volna. „És akkor valószínűleg minden állampolgár azt kérdezte volna, hogy felkészültünk-e, és eleget invesztáltunk-e a védelembe. Erre békeidőben kell gondolni. El kell magyarázni minden állampolgárnak, milyen fontos beruházni a védelmünkbe” – mondta Kiska.

Az elnök hozzátette: Kassa csütörtökön Közép-Európa központjává vált, hiszen kilenc ország elnöke találkozott, akik csaknem 100 millió embert képviselnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×