eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Plenáris ülés a bukaresti kilencek államfőinek kassai találkozóján 2019. február 28-án. Szemben, balról Dalia Grybauskaite litván, Klaus Iohannis román, Andrej Kiska szlovák, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar, Raimonds Vejonis lett és Rumen Radev bolgár elnök.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

B9-es csúcs: harc a propaganda, a dezinformációk és a kiberfenyegetések ellen

Kassán találkoznak a B9-es országok, vagyis a Bukaresti Kilencek államfői. A csúcstalálkozón a NATO megalapításának 70. évfordulójáról, valamint Szlovákia és más B9-es államok NATO-csatlakozásának a 15. évfordulójáról, is megemlékeznek.

A B9-ek találkozója Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök kezdeményezésére valósul meg. A résztvevő országok: Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia államfői a NATO megalakulásának 70. évfordulóján kívül a transzatlanti szövetségbe való belépésről is megemlékeznek. A tanácskozás központi témája a biztonsági helyzet, a dezinformációk terjedésének megakadályozása, a kiberfenyegetések és a propaganda elleni fellépés.

A délelőtti plenáris ülésen az európai és Európa szomszédságában, valamint az azon kívüli helyzetről tárgyaltak. Andrej Kiska így összegezte a tanácskozás célkitűzéseit: arról folytatunk megbeszélést, hogyan teljesítsük az állam alapvető feladatát, tehát, hogy miként biztosítsuk az állampolgáraink biztonságát. „Az állam feladata, hogy törődjön a biztonsággal: megindokolni és megvédeni az állampolgárok előtt a nem kis összegű védelmi kiadásokat. Ez nehéz feladat” – tette hozzá Kiska.

A találkozón részt vesz Jens Stoltenberg NATO főtitkár, valamint két szakértő, Edward Lucas, a hibrid fenyegetések témakörének szakértője és Miriam Lexmann, a Nemzetközi Republikánus Intézet brüsszeli irodavezetője is.

Stoltenberg – Kiska elmondása szerint – értékelte, hogy Szlovákia kész teljesíteni a NATO keretében vállalt összes kötelezettségét. A szlovák államfő hangsúlyozta, hogy az államnak a védelem megteremtéséről éppen békeidőben kell beszélni. Rámutatott: öt évvel ezelőtt háború fenyegetett Ukrajnában, ez a konfliktus pedig Kassától csak valamivel több mint száz kilométerre keletre dúlt volna. „És akkor valószínűleg minden állampolgár azt kérdezte volna, hogy felkészültünk-e, és eleget invesztáltunk-e a védelembe. Erre békeidőben kell gondolni. El kell magyarázni minden állampolgárnak, milyen fontos beruházni a védelmünkbe” – mondta Kiska.

Az elnök hozzátette: Kassa csütörtökön Közép-Európa központjává vált, hiszen kilenc ország elnöke találkozott, akik csaknem 100 millió embert képviselnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×