Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Plenáris ülés a bukaresti kilencek államfőinek kassai találkozóján 2019. február 28-án. Szemben, balról Dalia Grybauskaite litván, Klaus Iohannis román, Andrej Kiska szlovák, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar, Raimonds Vejonis lett és Rumen Radev bolgár elnök.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

B9-es csúcs: harc a propaganda, a dezinformációk és a kiberfenyegetések ellen

Kassán találkoznak a B9-es országok, vagyis a Bukaresti Kilencek államfői. A csúcstalálkozón a NATO megalapításának 70. évfordulójáról, valamint Szlovákia és más B9-es államok NATO-csatlakozásának a 15. évfordulójáról, is megemlékeznek.

A B9-ek találkozója Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök kezdeményezésére valósul meg. A résztvevő országok: Szlovákia, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia államfői a NATO megalakulásának 70. évfordulóján kívül a transzatlanti szövetségbe való belépésről is megemlékeznek. A tanácskozás központi témája a biztonsági helyzet, a dezinformációk terjedésének megakadályozása, a kiberfenyegetések és a propaganda elleni fellépés.

A délelőtti plenáris ülésen az európai és Európa szomszédságában, valamint az azon kívüli helyzetről tárgyaltak. Andrej Kiska így összegezte a tanácskozás célkitűzéseit: arról folytatunk megbeszélést, hogyan teljesítsük az állam alapvető feladatát, tehát, hogy miként biztosítsuk az állampolgáraink biztonságát. „Az állam feladata, hogy törődjön a biztonsággal: megindokolni és megvédeni az állampolgárok előtt a nem kis összegű védelmi kiadásokat. Ez nehéz feladat” – tette hozzá Kiska.

A találkozón részt vesz Jens Stoltenberg NATO főtitkár, valamint két szakértő, Edward Lucas, a hibrid fenyegetések témakörének szakértője és Miriam Lexmann, a Nemzetközi Republikánus Intézet brüsszeli irodavezetője is.

Stoltenberg – Kiska elmondása szerint – értékelte, hogy Szlovákia kész teljesíteni a NATO keretében vállalt összes kötelezettségét. A szlovák államfő hangsúlyozta, hogy az államnak a védelem megteremtéséről éppen békeidőben kell beszélni. Rámutatott: öt évvel ezelőtt háború fenyegetett Ukrajnában, ez a konfliktus pedig Kassától csak valamivel több mint száz kilométerre keletre dúlt volna. „És akkor valószínűleg minden állampolgár azt kérdezte volna, hogy felkészültünk-e, és eleget invesztáltunk-e a védelembe. Erre békeidőben kell gondolni. El kell magyarázni minden állampolgárnak, milyen fontos beruházni a védelmünkbe” – mondta Kiska.

Az elnök hozzátette: Kassa csütörtökön Közép-Európa központjává vált, hiszen kilenc ország elnöke találkozott, akik csaknem 100 millió embert képviselnek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×