Infostart.hu
eur:
386.79
usd:
332.07
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Brüsszel, 2018. március 22.Peter Pellegrini újonnan kinevezett szlovák miniszterelnök érkezik az Európai Unió tagállamai kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozójának első napi ülésére Brüsszelben 2018. március 22-én, a kinevezése napján. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: JULIEN WARNAND

Pellegrini szerint nem lesz egyezség az EU-csúcson

„Szlovákia támogatja az embercsempészek elleni küzdelmet, a migráció elsődleges okainak megoldását és a külső határok védelmét. Elutasítja ugyanakkor a migránsok elosztására vonatkozó kötelező kvótákat, mivel nem nekünk kell mások hibái miatt viselni a felelősséget és nem kívánható, hogy a beleegyezésük nélkül idegeneket fogadjunk be az ország területére” - jelentette ki Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök, aki szerint az e heti EU-csúcs nem lesz zökkenőmentes, már most tudni lehet, hogy nem jutnak mindenben egyezségre.

A szlovák kormányfő a pozsonyi parlament európai parlamenti ügyekért felelős bizottsága előtt elmondta, a brüsszeli vita a dublini egyezmény reformját is érinteni fogja, ezen a téren azonban nem várható politikai összhang. Szlovákia ugyanis ragaszkodni fog ahhoz, hogy az egyezménybe csakis az önkéntes alapú kvótákat foglalják bele, a kötelezőket ne, illetve hogy egyhangú szavazással döntsenek a kérdésről.

Pellegrini elutasítja, hogy szankcióval sújtsák azokat az országokat, amelyek nem fogadnak be migránsokat. Hangsúlyozta:

a szlovákok nem önzőek, segíteni akarnak, de nem a migránsok befogadásával.

A csúcs további témái az amerikai vámok, a brexit, az EU költségvetése, illetve a biztonság kérdése lesznek. Pellegrini ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Szlovákia fel fogja emelni a hangját az EU és a NATO közötti együttműködés elmélyítéséért.

„Üdvözöljük a hibrid fenyegetésekről szóló nyilatkozatot és a vegyi fegyverek használatának visszaszorítását célzó korlátozó intézkedéseket is”

– szögezte le a miniszterelnök.

Peter Pellegrini úgy véli, a nyugat-balkáni országoknak világos jelzést kellene kapniuk az Európai Uniótól, hogy milyen határidőn belül csatlakozhatnak az unióhoz. A kormányfő szerint Brüsszel helytelenül jár el, amikor azt hajtogatja, hogy ezeknek az országoknak van perspektívájuk, de előbb végre kell hajtaniuk néhány reformot, illetve megnyit bizonyos fejezeteket, de nem tisztázza, hogyha teljesítik a kötelezettségeiket, ténylegesen tagokká válhatnak. Hozzátette: Szlovákia és a többi visegrádi ország is azon a véleményen van, hogy

meg kellene nevezni az évet, amikor Montenegró vagy Szerbia a feltételek teljesítése esetén ténylegesen az EU tagországaivá válhatnak.

Az Európai Unió külső határai védelmének és a schengeni övezet megőrzésének fontosságát hangsúlyozta tegnap Budapesten Denisa Saková szlovák belügyminiszter is. A tárcavezető a visegrádi országok és Ausztria belügyminisztereinek csúcstalálkozóján a soron következő szlovák elnökséggel kapcsolatban kiemelte,

a migrációs és a menekültpolitika területén a V4-es tagállamok között továbbra is hatékony egyeztetésre és kommunikációra van szükség,

elsősorban ami az európai ügyeket, például az európai központi menekültügyi rendszer és a dublini rendelet reformját illeti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

A 2024-es elnökválasztási kampányban gyakran hangoztatott érv volt republikánus oldalról, hogy Donald Trump egyetlen háborút sem indított első ciklusa alatt, és az amerikaiak erre számíthatnak tőle ezután is. Mi több, a volt ingatlanmágnás úgy állította magát szembe a demokratákkal, hogy azt állította: „Ha Kamala nyer, csak halál és pusztítás vár ránk, mert ő a végtelen háborúk jelöltje. Én vagyok a béke jelöltje.” Mérlegre téve a Trump-adminisztráció első évét, különös figyelemmel Nicolás Maduro venezuelai diktátor bő egy héttel ezelőtti elrablására, viszont jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. Bár egyesek kezdettől fogva kétségbe vonták Trump elszigetelődéspárti, „békegalamb” renoméját, arra a kérdésre, hogy a „béke jelöltjeként” kampányoló Trump miért nem cselekszik a „béke elnökeként” a kritikusai szerint, egy lassan három évtizede azonosított külpolitikai iskola nyújthat válaszokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×